Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

ságnál keletkezett iratanyag és a hozzájuk tartozó cégtörzskönyvek, amelyeket 1951-ig folyamatosan vezettek. A járásbíróságok polgári és büntető iratai nagyrészben hiánytalanok, a telekkönyvi iratanyag töredékes, a közjegyzők irataiból egyetlen fond található. Az intézetek fondfőcsoportjában a tanintézetek iratainak tervszerű átvétele pár évvel ezelőtt indult meg. A begyűjtött iratanyag néhány kivételtől eltekintve az iskolák 1938-ig keletkezett anyakönyveiből áll. Érzékeny veszteség a gazdasági ismétlőiskolák és a tanonciskolák iratanyagának pusztulása. A művelődési intézmények közül a legjelentősebb a Miskolci Nemzeti Színház 1846 — 1929 közötti iratanyaga; jórészt számadásokból áll, a művészeti munkára utaló iratanyag alig található benne. Az egészségügyi és szociális intézmények közül a miskolci járványkórház iratanyaga található a levéltárban. A sátoraljaújhelyi fióklevéltárban az elemi, a polgári, a középiskolák mellett a sárospataki tanítóképző főiskola töredékesen is értékes, továbbá a sátoraljaújhelyi kórház iratanyaga érdemel említést. A testületek fondfőcsoportjában a céhek közül a gönci és miskolci csizmadia céh néhány töredék-kötete és a miskolci görög „kompánia" 1798 — 1810 közötti jegyzőkönyve került a levéltárba; a céhes iratok nagyobb részét a Hermann Ottó Múzeum őrzi. Az ipartestületek iratanyagából néhány töredék nyilvántartás található a levéltár őrizetében. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratanyaga 1883-tól — Miskolcra költözésétől — viszonylag hiánytalan, a képesítési, illetve személyi iratok és a vegyes általános tárgyú iratanyag mellett jegyzőkönyvi és számadási sorozata különösen értékes. A kutatást igen megnehezíti, hogy egykorú segédletei megsemmisültek. A községi közbirtokosságok iratanyagából mindössze öt község iratai kerültek a levéltárba. A Sátoraljaújhelyen őrzött, volt zempléni területen keletkezett testületek iratai között 6 ipartestület és 2 hegyközség iratai találhatók. Az egyesületek iratanyaga néhány Borsod megyei töredékre korlátozódik, a legérzékenyebb veszteség a kulturális jellegű egyesületek iratanyagának teljes hiánya, mindössze az ózdi munkás olvasóegylet 1887 —1951. évi iratai vannak a levéltár őrizetében. A gazdasági szervek fondfőcsoportjában Borsod megye legnagyobb iparvállalatainak 1945 előtti iratait részben a Magyar Országos Levéltár őrzi. A Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek, illetve jogelődeik jelentős mennyiségű iratanyaga jelenleg is az üzemek központi irattárában található. Töredékesek a borsodi bányavállalatoktól bekerült, valamint egyes erőművektől származó iratok. A gazdasági fondok közül még a takarékpénztárak és hitelszövetkezetek érdemelnek említést. A sátoraljaújhelyi fióklevéltárban találhatók a sátoraljaújhelyi dohánygyár, a fogyasztási szövetkezetek, a hitelszövetkezetek és az erdőgazdaságok irategyüttesei. A diósgyőri és a tokaji kamarauradalom iratanyaga hiányai ellenére is igen értékes; az előbbi 1721 — 1869 közötti, az utóbbi 1700—1850 közötti években keletkezett. Az egyházi iratok közül jelentősek a minorita rend tartományfőnöki és rendtartományi iratai az 1639 —1863-as évekből és a minorita rend miskolci rendházának iratanyaga az 1711 —1949-es évekből, a sátoraljaújhelyi fiók-