Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

levéltárban pedig a piaristák sátoraljaújhelyi rendházának XVII —XIX. századi, valamint a Kástenbaum-féle zsidó alapítvány XIX. századi iratanyaga, Miskolcon a családi levéltárak iratanyagából jelentős a Vladár családé, amelyben számos, az országos történet szempontjából értékes forrás található. 1977-ben vásárolta meg a levéltár a Négyesi-Szepessy család iratanyagát, mely mennyiségét és forrásértékét tekintve Borsod megye története szempontjából jelentős. A személyi fondok közül Kazinczy Gábor iratanyaga érdemel említést, ezen túl néhány ügyvédi hagyaték törvénykezési jellegű iratokkal. Sátoraljaújhelyen tizenkét jelentős Zemplén megyei család, különösen a Wiczmándyak (XVI —XVIII. század), a Dókus, Máriássy, Meczner család irathagyatéka figyelemre méltó. A miskolci levéltárban gyűjteményként külön kezelve találhatók a Mohács előtti oklevelek (12 darab), a kéziratos és nyomtatott térképek, a címeres nemeslevelek és a legújabb korból fénykép-, xerox- és mikrofilmgyűjtemény, plakátok és aprónyomtatványok gyűjteménye. Külön gyűjteményben találhatók a Magyar Nemzeti Bank fiókjaitól átvett 1953 — 1971. évi termelési dokumentációk: tervek, beszámolók, beruházási iratok. Ez a gyűjtemény még nem teljes, az iratbegyűjtés folyamatban van. Sátoraljaújhelyen a fióklevéltárban az okleveleken és kéziratos térképeken kívül a tervrajzok, az 1856 — 57. évi és teljesebben az 1869. évi népszámlálási, valamint más gyűjteményes anyag is hasznos forrása a helytörténeti kutatásnak. A filmtár létrehozásának célja: a hiányzó Abaúj megyei iratanyag pótlása, a biztonsági filmezés és a helytörténeti forrásbázis kialakítása. Ennek megfelelően főbb egységei: Abaúj megye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 1570—1848., abaúji, borsodi és zempléni dézsmajegyzékek, dicalis és egyéb összeírások, kataszteri térképek, Pesty Frigyes helynév-gyűjteménye. A tekercsek száma 500, ez körülbelül 350 000 felvételt jelent; az Abaúj megyei anyag pozitív, míg a többi általában negatív filmen van. A Tanácsköztársaság időszakából számottevő terjedelmű fond nem maradt fenn, említést érdemel a megyei direktórium és a járási szocializált gazdaságok iratanyaga. Sátoraljaújhelyen a tanácsköztársasági szerveknek nincs iratuk, a korszakra adatokat az újhelyi járási főszolgabírói és újhelyi törvényszéki iratok tartalmaznak. A felszabadulás után alakult népi bizottságok közül említést érdemel a községi nemzeti bizottságok, s viszonylag hiánytalan az igazoló bizottságok iratanyaga is. Sátoraljaújhelyen a néphatalmi szervek közül a Zemplén megyei, Sátoraljaújhely városi, a legtöbb községi nemzeti bizottsági, valamint 4 járás igazoló bizottsági iratanyaga jelentős. A felszabadulás utáni közigazgatási fondokból az Abaúj és Borsod megyei és a járási szervek iratai is fennmaradtak, hiányzik azonban a Borsod megyei törvényhatósági bizottság 1948—1949. évi jegyzőkönyve. A járási főjegyzők általános iratanyaga teljes, a tisztiorvosok és szociális titkárok iratanyaga — néhány kivétellel — hiányzik. Sátoraljaújhelyen a kor legfontosabb zempléni közigazgatási (főispáni, alispáni, 5 járási főjegyzői), Sátoraljaújhely városi (polgármesteri, szociális titkári, tisztiorvosi, megyei tisztiügyészi,