Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

csát is őrizte. A levéltár személyi ellátottsága 1950-ig lényegében azonos volt, azaz többnyire egy főlevéltárnok és egy hivatalsegéd látta el a teendőket. Zemplén megye levéltárának legrégibb őrző helye Csicsva vára volt, a korábbi időből származott iratok azonban a vár 1527. évi égésekor elpusztultak. A később keletkezett iratok sok hányattatás után Sátoraljaújhelyen az 1768ra felépült megyeháza északi — udvari — szárnyának emeletén nyertek elhelyezést két helyiségben, a kor ízlésének megfelelő barokk szekrényekben, illetve állványokon. A férőhelyet 1884-ben három újabb, klasszicista stílusú tárolóeszközökkel berendezett helyiséggel bővítették. így ma az emeleti öt, egymásból nyíló szobában található Zemplén megye teljes feudális kori iratanyaga. Az iratpolcok, szekrények, a raktártermek belső beiendezése impozáns, látványnak is szép, egyedülálló XVIII — XIX. századi levéltár-hangulatot őriz. A XX. század elejére azonban már ez is szűknek bizonyult, földszinti raktárban helyezték el a gyarapodást. Jelenleg a fióklevéltár 1950-ig, a történeti Zemplén megye működésének megszűntéig vesz át iratokat. Miskolc város háza a legrégibb időktől a jelenlegi helyén állott, s 1684. évi feljegyzés szerint a tanács a régi, becses iratait ott őrizte. 1714-ben a rendezett állapotban levő iratanyag három ládában állott, tárgyak szerinti csomagokba osztva. Az iratanyag növekedésével elkerülhetetlenné vált a levéltár újabb rendezése, amire 1794-ben került sor. 1800-tól a levéltárban a bevezetett új iratkezelésnek megfelelően az egy ügyhöz tartozó iratokat ugyanazon a számon helyezték el. Az 1860-as években a szám nélküli vegyes iratokból „Miscellanea" gyűjteményt alakítottak ki. 1909-től, a törvényhatósági jogú városi szervezet kialakításától, a levéltár a szakhivatalok között szerepel, amelyben főlevéltárnokot és írnokot alkalmaznak. A város levéltára egészen az 1971. évig a város tanácsi épületében maradt. A levéltár gyűjtőköréhez Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei város tartozik. A területi egyesítést követően 1950-ben az önálló levéltári testeket összefogó közlevéltár alakult, neve 1952-ben Miskolci Állami Levéltár lett. 1959ben a sátoraljaújhelyi részleg Kazinczy Ferenc Állami Levéltár néven önálló intézményként különvált. 1968-tól, a területi levéltárak tanácsi fenntartás és felügyelet alá kerülvén, a sátoraljaújhelyi levéltár fióklevéltárként a megyei levéltár szervezetébe tagolódott. A levéltár neve — melyet máig is megőrzött — ekkor lett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. A levéltár iratanyagának terjedelme 5744 folyóméter. Legkorábbi darabja, egy-egy 1270-ben keletkezett eredeti oklevél Borsod és Zemplén megye levéltárából. A megyei törvényhatóságok is tjh. városok fondfőcsoportjában Abaúj-Torna megye levéltárából a Szikszó székhellyel 1920-1938, illetve 1945-1949 között keletkezett iratok kerültek a levéltár kezelésébe, valamint az ezen a területen keletkezett járási közigazgatási iratok. A megye feudális és kapitalizmus kori korábbi iratanyagát a Kassai Állami Területi Levéltár őrzi. Borsod megye feudális kori iratanyaga az 1578. évtől keletkezett jegyzőkönyvekkel kezdődik, s 1785-ig bezárólag Acta politica, Acta iudicialia,