Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
Acta nobilitaria és Acta perceptoralia sorozatokra különül. Legjelentősebb az 1607. évtől fennmaradt Acta politica, mely I —XXVII. tárgyi csoportra, ún. matériára oszlik, s részletes — latin nyelvű — levéltári segédletek alapján kutatható. Megmaradt a II. József-kori közigazgatás és igazságszolgáltatás megyei iratanyaga is. A kapitalista korszak forrásainak sorát a jelentős 1848/49-es évekre vonatkozó iratanyag nyitja meg. Az abszolutizmus korából fennmaradt a megyehatóság és a megyetörvényszék iratanyaga, s különösen jelentős a megyefőnöki elnöki és általános iratok állaga. A járási igazgatás irataiból csak az edelényi szolgabíróság töredékes anyaga maradt meg. Az 1861 — 1923-ig terjedő időszakban a közgyűlés, a főispán és az alispán által létrehozott iratanyag, néhány kisebb hiánytól eltekintve teljes, nagyobb hiány a járási igazgatás iratanyagában tapasztalható. 1861 — 1871 közötti időszakból a szolgabírák által összegyűjtött töredékes anyag maradt fenn, az általános közigazgatási iratokból viszont csak a segédletek. A járási főszolgabírák iratanyaga 1944-ig töredékes, a miskolci járás 1885— 1922 között kiadott ipari és cseléd munkakönyveinek 21 csomónyi gyűjteménye érdemel említést. Igen értékes a megye levéltárában az egyesületi alapszabályokból, szabályrendeletekből, hatósági rendelkezésekből létrehozott ún. ,,őrzemények" gyűjteménye. A megyei központi igazgatás iratai az 1924— 1938 közötti időszakban Borsod-Gömör-Kishont megye névvel annak levéltárába tartoznak. A törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a főispán és az alispán iratsorozatai ebből a korszakból is nagyobb hiányok nélkül maradtak fenn. Zemplén megye levéltára 1558-tól 1789-ig tárgyi csoportosításban Politica, Juridica, Perceptoralia et commissariatica és Criminalia sorozatokra oszlik. 1790-től a négyet kettőbe Acta politica és Acta juridica sorozatokba vonták össze; 1814—1822 között az összes aktákat egybe lajstromozták, 1823-tól ismét külön közigazgatási és törvényszéki sorozatba rendezték. A korábbi logikai rend kialakítása Szirmay Antal levéltárnok érdeme, aki 1777 — 1785-ig jó érzékkel, nagy gondossággal végezte munkáját. 1815—1831 között a levéltárban dolgozott Kazinczy Ferenc, mint a megye „napibérese". Az ő munkája a hiányfelmérés, bizonyos rendezés volt. A Szirmay által kezdett nagyértékű történeti iratokat tovább válogatta, bővítette és saját gyűjteményéből is gyarapítva kialakította a mai Szirmay — Kazinczy-féle históriai iratok gyűjteményét, melynek legértékesebb része az Autographa I — II. doboz, a 21 kötetnyi irat, a rézkarcgyűjtemény és az általa készített két kötetes mutató, amellyel a gyűjtemény ma is kutatható. A levéltár feudális kori iratanyaga gazdag, nagy forrásértékű. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvekből megtalálhatók az 1558 — 1703, az 1712 és az 1723 — 1849. évi kötetek, valamint a közgyűlési, törvényszéki, különféle bizottmányi, adószedői, koleraláz adási iratok, összeírások, gyűjtemények. Ezek főleg a megyéből induló és országossá szélesedő mozgalmakra, a Császár Péter vezette, majd a hegyaljai felkelésre, a függetlenségi és szabadságharcokra, Bocskai, Bethlen és a Rákócziak küzdelmére, a kurucmozgalmakra, a reformkori zempléni ellenzék működésére, híres megyei emberekre, családokra (Rákócziak, Kossuthok, Kazinczyak,
