Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év őszén Giorgio Basta császári hadvezér és Vitéz Mihály katonái nagy pusztítást visznek véghez Nagyenyeden és Gyulafehérváron;, feltörik a fejedelmi levéltárat, karddal összevagdalják az iratokat, egy részét pedig magukkal hurcolják. az év folyamán Szombathely legelső jegyzőkönyvét menekítés céljából Németújvárba (Vas m.) viszik, ahol elég (-> 1605). ez évből valók Bereg, Komárom és Zólyom megye első iratai (közgyűlési jegyzőkönyvek). 1601 szeptember 20. A királyi sereg visszafoglalja Székesfehérvár városát és a várat a töröktől (-> 1543. szeptember 3.). ez évből maradt fenn Győr első irata: törvényszéki és tanácsi jegyzőkönyv. 1602 június 29. Az erdélyi országgyűlés Kolozsvárott fellépett, hogy az elveszett okleveleket adják vissza a Gyulafehérvári Káptalani Levéltárba, augusztus 29. Székesfehérvár újra török kézen (-> 1688. május 19.). ez évből való Igló város levéltárában az első ránkmaradt borszámadás. 1604 február 3. Szamosközy István és az erdélyi fejedelmi levéltárban dolgozó conservatorok panasszal fordulnak a rendekhez, melyben kérik a gyulafehérvári fejedelmi levéltár védelmét. Közlik, hogy az utóbbi évek pusztulása után is még három szekérre való irat van a levéltárban, de az esővíztől áztatva a földön rothad. Ennek oka, hogy a torony és a templom teteje rossz és ajtók sincsenek, ezért széthordják az I. (Szent) István király uralkodásától származó országos iratokat. Kérik a rendeket, hogy a közjó érdekében ne engedjék tovább pusztulni az értékeket. ez évből való Szolnok-Doboka megye legrégibb megmaradt irata. 1605 október 5. Esztergom újra török kézre kerül (-» 1683. október 27.). december 12. Bocskai István fejedelem Szabolcs megye déli részén telepíti le gyalogos hajdúvitézeit, és ezzel megalapítja a hajdú városokat. Kiváltságlevele a Hajdú kerület első irata.