Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év folyamán Szombathely valamennyi iratát Bocskai seregei elől a németújvári (Vas m.) várba viszik, ahol az anyag a jegyzőkönyvekhez hasonlóan elpusztul. (-> 1600) 1606 ez évből valók Abaúj és Torda megye, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló legrégibb iratai 1607 június 10-24. Az erdélyi országgyűlés Kolozsvárott rendelkezik a váradi és a gyulafehérvári káptalanok újjáépítéséről és az ottani reíuisitorok fizetéséről. Elrendelik, hogy a kiadandó levelek taxájaként a reíuisitorok ne követeljenek túl sokat, mert emiatt sok panasz érkezik. 1608 november 18. Az országgyűlés nádorrá választja Illésházy István bárót. (Tisztségét haláláig, 1609-ig viseli.) Hivatali működése alatt kezdődik meg az országosjelentőségű iratoknak a nádoroknál történő rendszeres őrzése, december 11. II. Mátyás királyi pecsétjén az országcímer kettőskeresztje elnyeri végső formáját; a Szent Korona először kerül rá az országcímerre, az év folyamán Forgách Ferenc prímás, esztergomi érsek rendezteti a Prímási Levéltárat. — Nyitra megye levéltárát a püspöki várban, a Vörös toronyban őrzik. 1609 május 5. Meghal Illésházy István nádor. Halála után először készül lajstrom a tőle átvett országos iratokról. Ez a lista mindössze 11 darab oklevelet sorol fel. ez évből valók Szombathely város első fennmaradt iratai (jegyzőkönyvek). 1610 Gömör megye alispánja, Thar Gáspár bizottságot küld ki a megyei iratok rendezésére. (Ez a legrégibb adatunk a vármegyei iratok rendezéséről.) A török támadások miatt a rendezett iratokat Szendrőről (Borsod m.) Jászóra (Abaúj m.) viszik, és a konvent levéltárában helyezik el. Megyeri Farkas nótárius halála után a nála maradt vármegyei iratokat özvegye nem adja ki, és Thar Gáspár alispánnak kell azokat a maga pénzén kiváltania. ez évből való Felsőmecenzéf (Gömör m.) első irata: Handbuch — tanácsi jegyzőkönyv, Maros szék közgyűlési jegyzőkönyve és Tarcal (Zemplén m.) első ránkmaradt irata.