Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

szeptember 29. Győr vára török kézre kerül (-» 1598. március 29.), a város levéltára elpusztul az új városházán. — A győri káptalan Bécsbe menekül, majd Sopronba költözik. 1595 szeptember 3. Esztergomot a törökök feladják a császári seregnek (—» 1543. augusztus 10.). az év folyamán összeírás készül a fogarasi levéltárban a város lakóiról utcánként és telkenként, a későbbi hasonló dokumentumok 1617-ben, 1673-ban, 1736-ban, 1833-ban keletkeztek. ez évből való az első közgyűlési jegyzőkönyv Vas megyében. 1596 január 15.1. Rudolf e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Március 21.: a király szentesíti a törvényeket.) XLI. te: Somogy megyét Zala megyével egyesíti. (—> 1715. június 15.) az év folyamán Lépes István Komárom megye nótáriusa elveszíti a megye jegyzőkönyvét. — Liptószentmihályon papírmalom létesül. 1596 után Eger elestével Heves és Külső Szolnok megye levéltára előbb Rimaszombatba (Gömör m.), majd Fülek (Nógrád m.) várába költözik (-> 1682. szeptember 16.). 1597 ez évből való Esztergom város első irata (másolatban maradt fenn). - Nógrád megye közgyűlési jegyzőkönyv-sorozata. 1598 március 29. A császári csapatok visszaveszik Győrt a töröktől. 1599 ez évből való a dunántúli evangélikus egyházkerület legrégibb iratanyaga, mely az eredeti elenchusokkal együtt az Evangélikus Országos Levéltár őrizetében található. — Kecskemét első fennmaradt irata: a törökök ideiglenes kivonulása után, a földesúri szolgáltatásokra vonatkozik. 16. század vége A pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárat a török elől előbb Győrbe, majd Bécsbe szállítják.