Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

február 14. XIII. Gergely pápa elrendeli a nevéről elnevezett naptárreformot. A királyi Magyarországon 1588-ban, Erdélyben 1590-ben vezetik be. ez év folyamán Nyitra megye levéltári anyagáról első ízben készítenek lajstromot. — Diósi Gergely nótárius megkezdi Kolozsvár levéltárának rendezését és jegyzékelését. Az iratokhoz magyar nyelvű lajstromot készít. 1584 az év folyamán Dobsina város (Gömör m.) levéltára a török háborúban elpusztul. — Újbánya (Bars m.) tanácsülési jegyzőkönyveinek első bejegyzése. 1586 Szentgyörgy levéltára őrzi Bazin (mindkettő Pozsony m.) várának inventáriumát. 1587 ez évből maradt fenn az első ismert malomtervrajz Tatán (Komárom m.). 1588 január 28. I. Rudolf szentesíti az 1587. évi pozsonyi országgyűlés törvényeit. XXVIII. te: az országgyűlés elfogadja az új Gergely-féle naptárt (—> 1582. február 14.), de a régi módon keltezett iratok is érvényesek. ez évből való a Budapesti Műszaki Egyetem Levéltárának legrégibb irata: Rudolf császár Prágában kiadott címeres levele, Szendrő város (Borsod m.) első irata. 1591 ez évből maradt fenn Szentgyörgy város (Pozsony m.) első irata. 1592 az év folyamán Dióssy György jegyző Kassa város privilégiumairól indexet készít. — A Győri Püspöki Levéltár iratai menekítés közben részben a Káptalani Levéltár anyagával keverednek. ez évből való a Piarista Levéltár legrégibb irata, egy természettudományos tankönyv. 1593 ez évből valók Nagykőrös levéltárában az első török nyelvű leveleik, az első közgyűlési jegyzőkönyv Szatmár megyében.