Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

kormányzója oklevélben kiadja. A határozatok között szerepel, hogy az okleveles pénzhamisítás miatt elkobzott birtokokat foglalja le. 1447 március 25. Az országnagyok budai gyűlésükön elfogadott határozatokat oklevelükben kiadják. Köztük intézkednek arról, hogy a megyékben az ispán, alispán és a szolgabírák neve és pecsétje alatt oklevélbe foglalják a megyében található gonosztevőket. Egy évre érvényes idézőlevelet egyháziak nem kaphatnak (—> 1323. július 25.). A csehek, törökök és németek által elpusztított oklevelek miatt senkit se fosszanak meg a birtokaitól. Az oklevelek elpusztítása és más hatalmaskodások miatt kelt perekben azonnal ítéletet kell hozni. Oklevéllel nem bizonyítható vámszedés miatt a megyékben tartsanak vizsgálatot. Az oklevélilletéket és a hiteleshelyi tanuk díját Zsigmond király dekrétuma (-»1435. március 8.) szerint szedjék. Rabságban kikényszerített oklevél érvénytelen. A zavaros időkben elfoglalt javak visszaadásáról szóló oklevélért a hiteleshely illetéket szedhet. 1448 június 16. Az országnagyok oklevélbe foglalják a hamis oklevelek listáját. A mintegy 30 oklevelet Zemlényi Gábor diák hamisította és halála előtt lelkiismerete szerint lajstromot állított össze róluk. A nevezetes hamisról szóló oklevél Werbőczy István Tripartitumába is belekerült (-»-1514. november 19.). 1449 április 25. A kolozsmonostori konvent jelenti az országnagyoknak, hogy a Tordalakáért indított perben az egyik fél a másik által bemutatott, a gyulafehérvári káptalan által kiadott oklevelet nem fogadta el hitelesnek, mivel neki nincs róla példánya, s a szövege sem található a káptalan levéltárában őrzött iktatókönyvben. 1451 Ivanich Pál váradi kanonok összegyűjti Vitéz János váradi püspök irodalmi értékű hivatalos leveleit (78 db), amelyeket irányításával fogalmaztak meg. Vitéz János a magyarországi humanizmus atyja 1437-ben királyi jegyző, 1439ben ítélőmester, 1445-től többször szerepel mint titkos kancellár. 1453 január 29. V. László király Pozsonyban kelt oklevelében kiadja az országnagyokkal Bécsben hozott határozatokat. Eszerint a király Székesfehérvárra országgyűlést hirdet, és előtte negyven nappal levélben hívja meg az ország lakosait.