Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

november 19. IV. Béla király birtokot adományoz. Az oklevél Smaragd székesfehérvári prépost, alkancellár kezéből kelt. Ettől kezdve az egyszerűbb privilégiális oklevelek keltezésében többnyire az alkancellárt nevezik meg. ez évből valók az Orczy-család, Magyar Országos Levéltárban őrzött legkorábbi birtokjogi iratai. 1256 ez évből való Kassa első irata. 1257 István királyfi, IV. Béla király fia oklevelében megerősíti Imre király 1204-i és nagyapja, II. András király 1206-i, valamint apja, Béla királyfi 1231-i oklevelét. Az oklevél kancellárja, Fülöp dömösi (Esztergom m.) prépost kezéből kelt. A trónörökös külön udvartartást jelentő kancelláriájának első ismert előfordulása. 1261 ez évben kelt Eger város első fennmaradt irata. 1267 IV. Béla király és fiai aranypecsétes oklevelet adnak ki a nemesek jogairól. Többek között eltörlik a korábban előirt írásbeli kérvényezést (—»1235) és elrendelik, hogy a Szent István ünnepén tartott törvénynapokon (augusztus 20.) megyénkét két-három nemes vegyen részt. Az első eredeti oklevélben fentmaradt törvényt a Magyar Országos Levéltár őrzi. — IV. Béla király különleges jegyzőjének, Tamásnak Zala megyében földet adományoz. Az oklevél Farkas székesfehérvári prépost és alkancellár kezéből kelt. A király különleges jegyzője, titkárja kezeli a királyi pecsétgyűrűt. A király jelenlétét igénylő ügyekben az alországbíró ítél. 1268 február 28. István kalocsai érsek rimabányai (Gömör m.) aranybányászainak adott kiváltságait oklevélbe foglaltatja. Többek között kiváltságuk, hogy sem az érsek emberével, sem oklevél nélkül egyszerű pecséttel nem idézhetők, csakis az érsek különleges levelével. A kiváltságlevél jelzi az elmúlt két évszázadban jellemző írásnélküli idézőbillogos gyakorlat alkonyát. 1269 július 10. IV. Béla megparancsolja Zala megye nemeseinek, hogy a gyilkossággal vádolt Hahót nembeli Panyit fia ügyében tartsanak vizsgálatot. A nemesek