Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

néhány napon belül teljesítik a királyi parancsot, írásuk a megye hatóságának első jelentése. 1270 ez évből való az Apponyi-család első fennmaradt irata, melyet a Tolna Megyei Levéltár őriz. 1271 ez évből való Besztercebánya első irata. 1272 június 14. V. István király Jób pécsi püspök javára ítél nemzetsége más tagjaival szemben, mivel a püspök a birtokjogát IV. Béla király okleveleivel bizonyítani tudta (—>1275). az év folyamán Sixtus az esztergomi egyház kancellárja levélben kéri a székesfehérvári káptalant, hogy készítsen hiteles átírást Mária királyné okleveléről, melyet a küldötte visz. 1275 IV. László király átírja Jób pécsi püspök kérésére V. István privilégiumát (—»1272 június 14). Általában az oklevél hitelessége mellett szólt, ha hártyája és pecsétje ép volt, nem volt rajta vakarás vagy bármiféle más sérülés. E formális szempontok mellett most a király és a főurak fontosnak tartották az oklevél megtekintését és szövegének felolvasását, a hártyája, az írása, a stílusa, a pecsét felfüggesztése, valamint a Krisztus születésétől számított és az uralkodási év, továbbá a hónap megvizsgálását, és miután mindezt rendben találták, állíttatták csak ki az átírólevelet. Jób korábban alkancellár (1251-1252), majd kancellár (1278) volt, ennek köszönhető az oklevél hitelességének megállapításánál a körültekintő eljárás. 1276 november 18. IV. László király a somogyi ispán (Sió)fokon szedett vámrészét odaadja a veszprémi káptalannak kárpótlásul, mert a harcokban megsemmisült a veszprémi főiskola (—>1303. július 26.), amely a párizsihoz volt hasonló. Az itt folyó oktatás (az oklevél-kiállítással szorosan összefüggő) jogi tanulmányokra is kiterjedt. ez évből való az Illésházy-család első irata, melyet a Biccsei Állami Levéltárban (Szlovákia) őriznek.