Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

december 29. IV. Béla király Trencsén megyében birtokot adományoz. Az oklevél keltezésében először csak az évet (1250) jelölték meg, s csak utólag írták az oklevél felhajtására (plica) a napi dátumot, valamint az évet is módosították (1251). A kancelláriai jegyzetnek ez a fajtája arra példa, hogy a kancelláriában az évkezdetet karácsonytól számították (e számítás szerint ugyanis már 1251. évben kelt az 1250. december 29-i oklevél), továbbá rávilágít arra, hogy a kancelláriai munka több fázison ment keresztül, azaz az oklevélben jelzett cselekmény, a róla kiállított oklevél és annak megpecsételése egymástól meglehetősen távoli időpontban is történhetett. 1251 december 5. IV. Béla király oklevélbe foglalja a zsidók számára a zálog- és bűnügyekre, vámokra és eskütételre, valamint kiváltságokra vonatkozó, a városi bíró által megtartandó szabályokat. Többek között megerősíti, ha egy zsidó oklevéllel és pecséttel tudja bizonyítani, hogy neki zálogba adtak valamely birtokot, azt a király átadatja neki (—> 1116). Az oklevelet a király kettőspecsétjével erősítette meg. Szövege nagyrészt összecseng Frigyes osztrák herceg 1244. július 1-én az ausztriai zsidóknak adott privilégiumával, többszörös átírásban maradt fent, melyeket Pozsony város levéltárában a Szlovák Nemzeti Levéltár őriz, 1252 augusztus 10. IV. Béla király megparancsolja a székesfehérvári káptalannak mint hiteleshelynek, hogy adják ki hiteles formában a levéltárukból Lőrinc fia Sándor birtokaira vonatkozó oklevelet, amely régi szokás szerint még pecsét nélkül készült. A hiteleshelyek működése általánossá válik, tevékenységükben egyaránt helyet kap a magánfelek kérésére végzett oklevéladás (—»1238) és a királyi udvarból érkező parancsokra a hiteles írások kiállítása, valamint a hiteles írások őrzése. A király parancsa a káptalan új szokás szerint kiadott, tehát megpecsételt oklevelébe foglaltan maradt fent. november 10. IV. Béla király megerősíti András udvarbíró ítéletét. Az oklevél megpecsételése a királyi fuggőpecsét hátiapjával a pajzson lévő kettőskereszt képével történt, mivel az előlap pecsétnyomója a király trónon ülő alakjával az éppen távollévő alkancellárnál van. ez évből való a Guary-család első irata, mely a Bencés Főapátsági Levéltárban, Pannonhalmán található. 1253 ez évből származik a Károlyi-család nemzetségi levéltárának első irata, melyet a Magyar Országos Levéltárban őriznek.