Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
február 3. Uriás pannonhalmi apát a pogányok tőrétől szenvedő magyarországi egyház helyzetére való tekintettel megbízza Salamont, a székesfehérvári Szent Miklós káptalan kanonokját, valamint ferences társait hogy a Szentszéknél a magyarországi egyház ügyeit intézzék. A korban szokásos ügyvédi megbízás részben szólhatott csak egy meghatározott ügyre vonatkozó pápai oklevél megszerzésére, illetve lehetett teljes felhatalmazás, amely az ügyintézés minden fázisára kiterjedt. Ez utóbbira adott felhatalmazást az oklevél, amelyet ma a Sienai Állami Levéltár őriz. ez évből való Nagyvárad első oklevele. 1244 november 24. IV. Béla megújítja a pesti hospesek városi kiváltságait. Az oklevelet arany bullával erősíti meg, de azzal a megokolással, hogy ez szállításkor veszélynek van kitéve, kettős viaszpecséttel ellátott másolatot állíttat ki róla. Pest város kiváltságlevele eredetiben nem maradt ránk, sokáig csak 15-16. századi átiratait ismertük. A Horvát Nemzeti Levéltárban azonban megtalálták 1320-1329 között kelt átiratának egy könyvtáblából kifejtett darabját. 1245 ez évből való a Heves Megyei Levéltár legrégibb irata: IV. Béla oklevele, valamint Pozsony város első irata. 1246 november 3-11. Güjük nagykán levele IV. Ince pápához. Többek között megerősíti, nem áll szándékában kivonulni Magyarországról. A törökül elkezdett, perzsául irt, arabul keltezett levelet Giovanni di Pian di Carpine ferences vitte Rómába. A papírra írt, vörös tintával megpecsételt levelet a Vatikáni Titkos Levéltár őrzi (-»1237., 1241. április 11. után). ez évből való a Magyar Országos Levéltárban a Nádasdy-család legkorábbi irata. 1250 november 11. IV. Béla király levele IV. Ince pápához. Segítséget kér a fenyegető tatár támadás esetére. Leírja, hogy a franciák csak szavakban segítenek, a szomszédos uralkodókkal szerződést kötött, a kunokat befogadta, de segítséget csak a keresztesektől kapott, a Duna mentén várakat építtetett, a Duna ugyanis mindig védte ezt a vidéket. Az oklevélben nem szerepel, melyik évben kelt. A nem jogbiztosítás céljából létrejött oklevelekben a keltezés nem lényeges. Egyike annak a nyolc aranypecsétes oklevélnek, amelyeket a király a pápáknak küldött 1238 és 1266 között, s amelyeket a Vatikáni Titkos Levéltár őriz.