Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

április 28. IV. Béla király a kereszteseknek adómentességet biztosit. Az oklevél Benedek budai prépost, udvari alkancellár kezéből kelt. Ettől kezdve váltakozva kelteződnek a királyi oklevelek a kancellár, illetve az alkancellár kezéből, az év folyamán a székesfehérvári káptalan átírja saját 1233-i pecsételetlen ok­levelét. IV. Béla király hozzájárulásával döntöttek úgy, hogy a még pecsét nél­kül kiadott oklevelet megpecsételt formában újra kiadják. Az oklevél eredetileg chirographum volt, az 1416. augusztus 10-i átírását a Magyar Országos Levéltár őrzi. 1240 február 16 után másolati könyv (chartularium) készül a pannonhalmi Szent Márton monostor legfontosabb jogbiztosító okleveleiről. A Liber rubernek ne­vezett kötet a korszakból a Bencés Főapátsági Levéltárban Pannonhalmán ránk maradt közel 200 oklevél közül 60 szövegét tartalmazza, melyből 17 oklevél szövege csak ebben a formában maradt meg. május 12. IV. Béla király udvarnokai számára megerősíti III. Béla király privi­légiumát, amely a levéltárában a gondatlan őrzés következtében deformálódott. Elrendeli, hogy a tönkrement eredetiével azonos hitelt adjanak az oklevelének. Az első ismert említése a levéltárnak (archívum) Magyarországon, július 9. IV. Béla király jóváhagy egy foldeladást. Az oklevél Benedek székes­fehérvári prépost és kancellár kezéből kelt, aki hamarosan kalocsai majd eszter­gomi érsek lesz, és az oklevelek többnyire az alkancellár kezéből kelteződnek, ez évből való a Zala Megyei Levéltár legrégebbi irata: IV. Béla oklevele. 1241 április 11 után IV. Béla király levele alattvalóihoz. Bátorítja őket, ne féljenek a tatároktól, maradjanak otthon, s várják meg, míg seregével újra szembeszáll velük. A királyi levél tartalmát Rogerius mester „Siralmas ének a tatárjárásról Magyarországon" című fiktív levele tartotta fent. Elárulja azt is, hogy a tatárok megtalálták a csatában elesett (al)kancellárnál a királyi pecsétet és azt a fogság­ba ejtett egyháziakkal a király nevében íratott levélre nyomták hitelesítésül. Hogy ismerték Dzsingisz kán udvarában a hivatalos írásbeliség jelentőségét, van más adat is (—> 1237., 1246. november 3-11.). 1242 február 2. A tatárok elöl Székesfehérvárra menekült papok és világiak segély­kérő levelet küldenek a pápának. 1241. november 10. és 1243. június 25. között azonban üres Szent Péter trónja. A levelet nincs kinek eljuttatni, Sienában (Itá­lia) a domonkosok kolostorában reked , ma a Sienai Állami Levéltár őrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents