Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
április 28. IV. Béla király a kereszteseknek adómentességet biztosit. Az oklevél Benedek budai prépost, udvari alkancellár kezéből kelt. Ettől kezdve váltakozva kelteződnek a királyi oklevelek a kancellár, illetve az alkancellár kezéből, az év folyamán a székesfehérvári káptalan átírja saját 1233-i pecsételetlen oklevelét. IV. Béla király hozzájárulásával döntöttek úgy, hogy a még pecsét nélkül kiadott oklevelet megpecsételt formában újra kiadják. Az oklevél eredetileg chirographum volt, az 1416. augusztus 10-i átírását a Magyar Országos Levéltár őrzi. 1240 február 16 után másolati könyv (chartularium) készül a pannonhalmi Szent Márton monostor legfontosabb jogbiztosító okleveleiről. A Liber rubernek nevezett kötet a korszakból a Bencés Főapátsági Levéltárban Pannonhalmán ránk maradt közel 200 oklevél közül 60 szövegét tartalmazza, melyből 17 oklevél szövege csak ebben a formában maradt meg. május 12. IV. Béla király udvarnokai számára megerősíti III. Béla király privilégiumát, amely a levéltárában a gondatlan őrzés következtében deformálódott. Elrendeli, hogy a tönkrement eredetiével azonos hitelt adjanak az oklevelének. Az első ismert említése a levéltárnak (archívum) Magyarországon, július 9. IV. Béla király jóváhagy egy foldeladást. Az oklevél Benedek székesfehérvári prépost és kancellár kezéből kelt, aki hamarosan kalocsai majd esztergomi érsek lesz, és az oklevelek többnyire az alkancellár kezéből kelteződnek, ez évből való a Zala Megyei Levéltár legrégebbi irata: IV. Béla oklevele. 1241 április 11 után IV. Béla király levele alattvalóihoz. Bátorítja őket, ne féljenek a tatároktól, maradjanak otthon, s várják meg, míg seregével újra szembeszáll velük. A királyi levél tartalmát Rogerius mester „Siralmas ének a tatárjárásról Magyarországon" című fiktív levele tartotta fent. Elárulja azt is, hogy a tatárok megtalálták a csatában elesett (al)kancellárnál a királyi pecsétet és azt a fogságba ejtett egyháziakkal a király nevében íratott levélre nyomták hitelesítésül. Hogy ismerték Dzsingisz kán udvarában a hivatalos írásbeliség jelentőségét, van más adat is (—> 1237., 1246. november 3-11.). 1242 február 2. A tatárok elöl Székesfehérvárra menekült papok és világiak segélykérő levelet küldenek a pápának. 1241. november 10. és 1243. június 25. között azonban üres Szent Péter trónja. A levelet nincs kinek eljuttatni, Sienában (Itália) a domonkosok kolostorában reked , ma a Sienai Állami Levéltár őrzi.