Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

II. András király aranypecsétes oklevélben erősíti meg az ország nemeseivel kötött kompromisszumát. Először iktatják törvénybe a székesfehérvári Szent István ünnepen tartott törvénynapot, az országgyűlések előfutárát (—>1183). A király és az ország előkelőinek határozata (dekrétum) első alkalommal maradt fent oklevélbe foglalva. Az oklevelet hét példányban állították ki, s megküldték azokra a helyekre, ahol a fentmaradását biztosítva látták. Kapott a pápa, hogy írassa be az iktatókönyvébe (—> 1199. január 30.), a templomos és keresztes lovagrendek, a király, az esztergomi és kalocsai káptalanok, valamint a nádor. Egyetlen eredeti példánya sem maradt ránk. Az oklevelet utóbb maga II. András változott szöveggel megerősíti (—»1231), utódai azonban változatlan szöveggel írják át (—>1351. december 11.). — Béla királyfi István zágrábi püspöknek földet adományoz. Az oklevél a kancellárja, Heymo mester kezéből kelt. Az első ismert említése, hogy trónörökös saját kancelláriát tart. 1223 II. András király hűtlen híveinek a birtokát eladományozza. Az oklevél aranypecséttel Kilit egri prépost és udvari kancellár kezéből kelt (-»1222). 1224 A királyné, Jolánta kancellárja Bertalan veszprémi prépost kérésére vámmentességet biztosit. A kettőspecséttel megerősített oklevél az említett veszprémi prépost, királynéi kancellár kezéből kelt. A külön királynéi kancellária első ismert említése. Az első eredetiben fennmaradt királynéi oklevelet Veszprém város levéltárában a Veszprém Megyei Levéltár őrzi. 1225 ez évből található meg a Magyar Országos Levéltárban az Eszterházy-család tatai levéltárának első irata. 1227 ez évből való a Forgách-család első irata, melyet a Magyar Országos Levéltár őriz. 1229 ez évből maradt meg a Balassa-család, valamint a Csáky-család illésfalvi (Szepes m.) legkorábbi irata. Mindkettő a Magyar Országos Levéltárban található.