Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

nek rneg. Ezek az ismertetések nemcsak a kor színvonalán állanak, hanem bennük a történelmi forrásanyag szemléletének olyan módja nyilvánul meg, ami ekkor még Európa szerte sem általános. Leltárai a hivatal működésének, és a levéltár történetének tükrében ismertetik az egyes sorozatokat, világos áttekintést adnak az irattári rendszerek változásairól. Ismertetései kiterjednek a sorozatok tárgyának rövid közlésére és leltárszerü adatokat is tartalmaznak: megadják az egyes sorozatok terjedelmét csomószámokban és tájékoztatnak a segédkönyvekről is. 1898 március 10. Lukács László pénzügyminiszter elvi engedélyt ad az Országos Levéltár új épületének létesítésére. Ezt követően Pauler Gyula Bécsen át németországi (Boroszló, Drezda, Lipcse, Weimar, Strassburg) tanulmányútra utazik, május 18. Pecz Samu építészmérnök, műegyetemi tanár engedélyt kap az Országos Levéltár új épületére vonatkozó építési program összeállítására és az építési vázlatok elkészítésére. (A tervezés és megvalósítás ügye azonban az elkövetkező években többször megfeneklik.) június 14. Karlovszky Endre, országos allevéltárnok szerződést köt Szabolcs megyével a levéltár átalakítását követő rendezésre. ez évben Sefcsik Ferencet, Bars megye levéltárnokát bízzák meg a győri városi levéltár kezelésével. Tisztét egészen 1933-ig betölti. Tervezetet készít az iratanyag rendezéséről, 24 tárgyi csoportot alakít ki, és teljesen új rendszert tervez. A javaslatot az országos levéltárban Pauler Gyula véleményezi. Alapvetően jónak tartja, de javasolja, hogy a régi segédletek maradjanak használhatók, míg az újak elkészülnek, és a kettő között legyen konkordancia. — Igló város kéri a Belügyminisztériumot küldjenek megfelelő szakembert a városi levéltár rendezéséhez. A minisztérium megkeresésére az Országos Levéltár Illésy Jánost küldi ki. Illésy fenntartja a régi anyagnál a tárgyi beosztást, 1790-től azonban csak két csoportot különböztet meg, a közigazgatási és gazdasági ügyeket. 1850-ig rendezi az iratokat (—> 1899). — Megjelenik Beke Antal „Az erdélyi Káptalan levéltára Gyulafehérvárt 1246-1690" című munkája a Történelmi Tár részeként Budapesten. 1899 az év folyamán keletkezik az Akadémiai Levéltár legrégibb iratai: „Talajtani vizsgakérdések" címmel. — Sopron megyében a járási hatóságok iratainak nagyrésze levéltári kezelésbe kerül. — A levéltári ügyvitel tárgyában kiadott szabályrendelet az allevéltárnok helyett levéltári segéd megnevezést említ Szabolcs megyében. — Sefcsik János győri levéltárnok selejtezési tervet is készít.