Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)
Kronológia
Az 1743 (ekkor lett Győr szabad királyi város) előtti iratokat egyáltalán nem selejtezi. A rendezési terv ügyében kérik, hogy az Országos Levéltárból küldött szakértő a helyszínen tanulmányozza a viszonyokat. Illésy Jánost küldik ki, aki nem javasolja a korábban már rendezett anyag átcsoportosítását. Ajánlja, hogy készüljön „lokális leltár" (= levéltári térkép, elhelyezési jegyzék), melybe vezessék be a régi és a későbbiekben keletkező új iratokat (—> 1901). — Megjelenik Illésy János: „Igló kir. korona és bányaváros levéltára" című könyve, mely áttekintést ad az általa végzett rendezési munkáról is. — Pauler Gyula országos főlevéltárnok személyzeti politikájának is köszönhetően — annak ti., hogy a vezetése alatt álló intézményben minél több tudományosan képzett munkatárs dolgozzék — heten a Magyar Tudományos Akadémia tagjai (vagy később lettek azzá), így: Pauler Gyula, Ováry Lipót, Tasnádi Nagy Gyula, Csánki Dezső, Barabás Samu, Komáromy András és Tagányi Károly. Az Országos Levéltár a századfordulón a magyar történettudomány legfontosabb kutatóhelye, a Magyar Történelmi Társulat központja. 1900 az év folyamán Szilády Károly levéltárost kinevezik Kecskeméten levéltárosnak. Az ő ösztönzésére megveszi a város Pesty Frigyes akadémikus 4540 kötetes könyvtárát. — Selejtezés folyik a hódmezővásárhelyi levéltárban. A munkát szakszerűtlenül végzik el, a válogatásnak csaknem minden 20 évnél régebbi irat áldozatul esik. — Récsey Viktor rendezi a pannonhalmi Bencés Levéltár Capsarium sorozatának okleveleit és az Acta antiíuiora egy részét. 1901 június 12. A 710/1901. számú közgyűlési határozat értelmében Budapesten a levéltárat elválasztják az irattártól, és az szakhivatal lesz. — A 10 769/1901. elnöki szám alatt kelt szabályrendelet meghatározza a főváros levéltárának feladatait. 1. Átveszi a 15 évnél régebbi iratokat; 2. A történeti, jogi, közigazgatási szempontból értékes iratokat felkutatja, nyilvántartja; selejtezési javaslatokat terjeszt elő; 3. Az eredeti okmányokat (a titkos levéltárat) az ügyviteli iratoktól elkülönítve tűzbiztos szekrényben tartja; és róluk nyilvántartást vezet; 4. Őrzi a szabályrendeleteket, az anyakönyvi másodpéldányokat. A fővárosi tanács elnöki, majd közművelődési ügyosztály felügyelete alatt működik, ez évben A Károlyi laktanyában (az új központi Városházán) elkészülnek a levéltári helyiségek, és Pest, Buda, Óbuda levéltárait fizikailag is lehet egyesíteni. — Sefcsik János győri levéltárnok elkészítteti a levéltár új jegyzékét, melyet Illésy János vizsgál felül. A jegyzékhez Sefcsik indexet is összeállít. — 1901— 1902-ben Sebők Samu gimnáziumi tanár rendezi Zalaegerszeg levéltárát. Az 1885 előtti iratokban önkényes csoportosítást alakít ki. — Megjelenik Szabolcs