Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

június 27. I. Ferenc József szentesíti az 1886. évi XXI. tc.-t, a második törvényhatósági törvényt. A jogszabály a megyék számát 63-ban, a törvényhatósági jogú városokét 24-ben határozza meg. Utóbbiak közé tartozik: Arad, Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pancsova, Pécs, Pozsony, Selmec- és Bélabánya, Sopron, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár, Újvidék, Versec, Zombor. Budapestről és Fiúméról külön törvény intézkedik. Az 51. § szerint a törvényhatósági bizottságban ülésezési és szavazati joggal bírnak a tisztviselők, köztük a levéltárosok is. A megyék és városok irattermelésének rendszere ekkor alakul ki véglegesen. A 67. § értelmében a megyei főlevéltárnok a megye központi tisztviselői közé tartozik. Hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizottságnak. — A király szentesíti az 1886. évi XXII. tc.-t, a második községi törvényt. Szabályozza a törvényhatósági joggal fel nem ruházott városok jogállását is. A 63. § szerint az elöljáróságnak tagja a tisztviselők között a levéltáros is, de állásának betöltése nincs feltételhez kötve, az év folyamán megjelenik Tagányi Károly „Jegyzéke az Országos Levéltárban a magyar és erdélyi udvari kancelláriák fölállításáig található hercegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek" című összeállítása, amely az első nyomtatott levéltári segédlet a hazai szakirodalomban. A jegyzék a „Turul" című heraldikai és genealógiai folyóiratban jelenik meg, s ebből készíttet az Országos Levéltár — a belügyminiszter engedélyével — 300 különnyomatot. Szintén a „Turul"-ban jelenik meg Melczer István: „A családi levéltárak érdekében" című tanulmánya, melyben e gyűjteményekkel kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. — Beszterce vidék levéltárának anyagát beszállítják Beszterce-Naszód megye levéltárába. — Nógrád megye levéltárosa Baloghy Dezső. — Nagy Imre, Véghelyi Imre, Nagy Gyula közzéteszik a két kötetes „Zalai okmánytár"-at. — Toldy László levéltárnokot kinevezik a Fővárosi Levéltárba. Nagy szerepe van a selejtezés megindításában. Az ügyészségen összegyűlt, és innen a levéltárba adott könyvekből megszervezi a Fővárosi Könyvtárat. 191 l-ig vezeti a levéltárat (—» 1887. szeptember 2.). — Zimmermann Ferenc német nyelven közzéteszi a nagyszebeni levéltár repertóriumát, mely szerint az iratanyag oklevelekre, aktákra, jegyzőkönyvekre, számadásokra tagolódik. — A „íuellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt" című kiadvány II. kötetében megjelennek Brassó város 1503-1540 közti számadásai. 1887 június 9. A Szepes vármegyei Történelmi Társulat megbízza Demkó Kálmánt a megye területén lévő levéltárak átvizsgálásával (-> 1889).