Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

szeptember 2. Toldy László javaslata a Fővárosi Levéltár iratainak selejtezéséről. A régi iratok selejtezését a rendezéssel együtt kell végezni. A keletkező újabb iratokhoz készüljön jegyzék, és már az egyes iratok irattárba helyezésekor határozzák meg, hogy azok selejtezhetők-e. Toldy ki akarja selejtezni az ügyfelek eredeti beadványait is azzal, hogy azok tartalma az előadói íven lévő elintézéstervezetből egyébként is kiderül. az év folyamán Beszterce város, mint a megszűnt Beszterce és Naszód vidéke székhelye, átadja Beszterce-Naszód megyének levéltárát. — Új ügyviteli szabályrendeletjelenik meg Szabolcs megyében. Bevezetik a kútfő-rendszert és az irattári számok használatát. — A Magyar Történelmi Társulat látogatást tesz Hunyad megye levéltáraiban. Felkeresik Hunyad és Déva városokat is. A dévai levéltár iratanyaga ekkor már nem létezik, és Vajdahunyadon is csak három kötetet találnak, mely a városi bíróság határozatait tartalmazza. — Csontosi János, Besztercebánya levéltárosa a „Magyar Könyvszemlé"-ben közzéteszi a besztercebányai; libetbányai; korponai (Zólyom m.), Selmecbányái (Hont m.) városi levéltárak kéziratainak jegyzékét. — Kecskeméten a főlevéltárnok mellett van segédlevéltárosi tisztség is. (—> 1897) — Éble Gábor történész a Károlyi-család nemzetségi levéltárában tevékenykedik. Gyakorlatilag ő látja el a levéltárosi teendőket. (1897-től hivatalosan is megválasztják, tisztét 1907-ig tölti be.) 1888 szeptember 3. Nagy Lajos, Somogy megyei levéltárnok elkészíti a megye szervezési szabályrendeletét, amelynek 127-129. §-ai foglalják egybe a levéltárnokról és a levéltári szolgálatról szóló rendelkezéseket. A szabályrendelet véglegesen elválasztja a levéltárat az irattártól, de a közigazgatás részeként tekint a levéltárra. Levéltár és irattár a törvényhatósági hivatali ügyrendben együttesen képezik a megyei adminisztráció dokumentációját. az év folyamán Balogh Gyula, Vas megyei levéltáros részletes javaslatot készít a győri levéltár iratainak rendezéséről. Már figyelembe veszi az anyakönyveket, a vizikönyveket, az iparral kapcsolatos iratokat, a városi kórház dokumentumait. 1889 augusztus 25-31. A Magyar Történelmi Társulat kelet- és észak-magyarországi kirándulásai során látogatást tesz Beszterce-Naszód, Máramaros megyében, valamint a Szatmár megyei bányavárosokban (Felsőbánya, Nagybánya), az év folyamán Pauler Gyula javaslatára — a bajor Reichsarchív mintájára — elkészül az első levéltári topográfia a Belügyminisztérium helyiségeiben elhelyezett iratokról. A térrajz elkészítésére az állami épületek műszaki ügyeit intéző Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztériumot kéri fel. A rajzhoz betűrendes kimutatás is készül arról, hogy mi hol található. (Az irat az 1956. no-