Bikki István: A Magyar Levéltártörténet kronológiája (Budapest, 2000)

Kronológia

az év folyamán Brassó levéltárának újabb rendezése során Fronius Ede két időrendi kötetbe (1379-es, illetve 1639-es kezdettel) lajstromozza az oklevele­ket. — Ez évvel kezdődik Fogaras vidéke levéltárának jegyzőkönyvi sorozata. — A budai várban Hűmmel katonai mérnök tervei alapján megindul a klasszi­cista stílusú Ferdinánd, majd később Nádor laktanya építése, amely ma a Had­történelmi Levéltár otthona. A kaszárnya északi szárnya 1892-ben épül, az Ál­lami Nyomda épületéhez csatlakozó keleti szárny pedig az 1920-as években készül el (—> 1945). — Eszterházy József rendeztetni kezdi a család cseklészi (Pozsony m.) levéltárát, mely a cseklészi, semptei (Pozsony m.) uradalomra, és egyes dunántúli birtokokra (Pápa, Ugod, Devecser — valamennyi Veszprém m.) vonatkozik. 1820 június 23. A Hajdú kerületnek Hajdúböszörményben hozott statútuma megem­líti a levéltárnokot is, akit a főkapitány kijelölései alapján a közgyűlésen vá­lasztják. Az első levéltárnok Csiszár András. november 1. A tanácsnokká megválasztott Drégely Istvánt, aki előzőleg Pest megye levéltárában szerzett rendezési tapasztalatokat, felkérik, rendezze Kecs­kemét város levéltárát. A munkában Ferenczy Móric kancellista (—> 1826) segí­ti. Az iratokat két fő egységre osztják: bírósági ügyekre és polgári állapotokról szóló írásokra. az év folyamán Pollach Mihály tervei alapján kezdik el építeni a Ludovika Akadémia épületét, amely ma az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Levéltárá­nak is az otthona (—» 1958. július 11.). Az épület 1839-ben készül el. — Az esztergomi érsekség visszaköltözik Nagyszombatból Esztergomba. — Megkez­dődik az esztergomi bazilika építése, amely a Főkáptalani Levéltár és később a Prímási Levéltár egy részének anyagát is befogadja. — Pernhoffer János rende­zi a kőszegi városi levéltárat. — Székesfehérváron kinevezik az első „levéltar­tó"-t Lasits István személyében, aki a város „leveles tárá"-nak tagolódásáról készít leírást. — Átrendezik a Szombathelyi Káptalani Levéltárat. Két nagy részre bontják: I. 17. század végéig terjedő anyag, II. a többi anyag. — Az éves tisztújításkor Veszprém megyében Eszterházy János főispán kinevezi archivariusnak id. Balassa Ignácot. A megye ismét létrehoz egy bizottságot, amely 1848-ig felügyel az ott folyó munkára. 1820 körül Kovachich Márton György kamarai levéltárnok történeti kutatásai során átnézi Zemplén megye levéltári anyagát, és a megyének írásba foglalt rendezési ja­vaslatot ad át.

Next

/
Thumbnails
Contents