Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után

eredményben kettős jellegű: részt vesznek a központi, állami feladatok végrehajtásában, és a mindenkor megszabott keretek közötti önállósággal határoznak, intézkednek a helyi jellegű kérdésekben. A tanácsok belső szervezeti tagolódása: tanács-testület, végrehajtó bizottság, szakigazgatási szervek. Ez a tagozódás a tanácsokra kezdettől fogva és minden szinten jellemző. A tanács az állampolgárok által választással delegált tanácstagok testületi jellegű szerve, amely a demokratikus centralizmus gyakorlatában az adott szintnek megfelelő népképviseleti-önkormányzati hatalmat a tanácsüléseken gyakorolja. Az ülés a tanács valamennyi feladatkörében tárgyalhat, határozatot hozhat. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a tanácsrendeletek kiadása, a végrehajtó bizottság elnökének, titkárának, a szakigazgatási szervek vezetőinek a megválasztása, illetőleg kinevezése. A tanácstestület tagjai állandó - vagy ideiglenes jellegű bizottságokat választanak. A gazdasági és kulturális élet bármely problémáját megvitathatják és a tanácsülés elé terjeszthetik, de kötelező határozatokat a bizottságok nem hozhatnak. A végrehajtó bizottság (vb) a tanácsülés által választott, testületi jellegű végrehajtó - rendelkező szerv, tagjainak számát a jogszabályok jelenleg a település nagysága szerint 5 és 17 között határozzák meg. Tisztségviselői a tanácselnök, az elnökhelyettesek és a vb titkára. A végrehajtó bizottság az 1954-es második tanácstörvény óta kettős alárendeltségben működik. Egyrészt felelős saját tanácsának, amelynek döntéseit előkészíti és végrehajtja, de alárendeltje a községivárosi szintű vb a felettes tanács végrehajtó bizottságának is, amelytől - a központi állami irányítás eszközeként - utasításokat kap, és amelynek beszámolni köteles. A vb előkészíti, segíti a tanácsülések munkáját, de önálló ülésein széles körű operatív tevékenységet is folytat, elsősorban a vállalatokat és a szakigazgatási szerveket irányítja, határozatok formájában. A tanács szakigazgatási szervezete a tanácsi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat ellátó szervekből áll. A vb titkár vezetésével dolgozó igazgatási szervek ma csupán a végrehajtó bizottságnak alárendelten működnek. (A korábbi időszakban e hivatali apparátusra is érvényes volt a kettős irányítás: a felettes szakigazgatási szerveké, amelyeket aztán a minisztériumok maguk is közvetlen utasításokkal láthatták el.) A szakigazgatási szervek egyrészt a vb számára dolgoznak, jogszabályokat készítenek elő és hajtanak végre, beszámolókat, terveket állítanak össze, másrészt önálló hatósági jogkörben konkrét ügyekben hoznak határozatokat. A szakigazgatási szervek feladatai - a minisztériumokhoz hasonlóan - lehetnek ágazati és funkcionális jellegűek. Előbbihez a gazdasági, az egészségügyi, az oktatásügyi és az ország védelmét biztosító feladatok tartoznak, utóbbihoz pedig a tervezési, a pénzügyi, a személyzeti és a munkaügyi tevékenység. A polgári önkormányzatok egy terület vagy település, vármegye, város, község formailag független, a központi kormányszervnek alá nem rendelt igazgatási egységeként működtek, a tanácsok viszont szerves részét képezik a szocialista állam szervezetének. Mint minden állami szerv, a tanácsok is alá vannak rendelve a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervnek. Az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács ellenőrzi a tanácsok tevékenységének alkotmányosságát, egyben védi is a tanácso-