Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után

A megyei bíróságok és a velük egy szinten álló budapesti Fővárosi Bíróság a törvények értelmében első fokon ítélkeznek az állami, társadalmi és gazdasági rendet súlyosan veszélyeztető bűnügyekben, vagy egyes meghatározott polgári ügyekben, de másodfokon is eljárnak a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezések tárgyalásakor. E bíróságokon 1973-ig polgári és büntető, újabban pedig már gazdasági kollégium is működik. (A kollégiumok nem ítélkező fórumok, mint a bírósági tanácsok, hanem értékelik, véleményezik az igazságszolgáltatási munkát, állást foglalnak egyes ügyekben és intézkedéseket kezdeményeznek.) A megyei bíróság elnöke a megye területén működő járásbíróságok fölött is gyakorolja az általános felügyeletet. A több megyére kiterjedő hatáskörrel rendelkező felsőbíróságok, amelyek a korábbi ítélőtáblák székhelyén működtek, 1950-ben megszűntek, mert a tanácsi szervezetben nem volt azonos szintű megfelelőjük. A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb rangú bírósági szerv az országban. Az alkotmány igen jelentős, új hatáskört biztosított számára, amikor megbízta a bíróságok működésének és ítélkezésének elvi irányításával. E feladatát a teljes ülés gyakorolja, amely elvi döntéseket és kötelező irányelveket ad ki a jogszolgáltatás országos jellegű kérdéseiben. A Legfelsőbb Bíróság belső szervezeti tagolódásában jelentős szerepük van a Kollégiumoknak, az ugyanazon ügyszakba beosztott bírók testületeinek. Állásfoglalásaik irányt mutatnak más bíróságok ítélkezési gyakorlatának is. Megvitatják a legfőbb ügyész, valamint az állami és társadalmi szervek kezdeményezéseit, adatszolgáltatásait. Az elvi irányítás mellett e bíróság tevékenységét is elsősorban az ítélkezés képezi. Első fokon jár el a törvényekben meghatározott ügyekben, vagy amelyekben a Legfelsőbb Ügyészség a vádiratot ide nyújtotta be; másodfokon pedig a megyei bíróságok és a különbíróságok Ítéleteinek a fellebbezéseit tárgyalják bírói tanácsai. Különösen jelentős feladata a jogerős bírói ítéletek elleni ügyészi törvényességi óvások elbírálása. Különbíróságok jelenleg katonai ügyekben ítélkeznek. Illetékességi körükbe részint a fegyveres erők és testületek tagjai által elkövetett bűnügyek, másrészt a katonai büntető törvénykönyvbe ütköző bűnügyek tartoznak attól függetlenül, hogy a tettes katona-e, vagy sem. Az igazságszolgáltatás egységét biztosítja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon katonai tanácsok működnek, és az elvi irányítás a különbíróságokra is vonatkozik. Az ellenforradalom során elkövetett politikai jellegű bűncselekmények elbírálására 1957 és 1960 között ideiglenes jelleggel népbírósági különtanácsokat szerveztek a Fővárosi Bíróságon és öt megyei bíróságon. A Legfelsőbb Bíróságon ez alatt az idő alatt a Népbírósági Tanács működött. Az alkotmány életbeléptetését követő közel negyed évszázad folyamán a fejlődés, különösen a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése és az alapvető állampolgárijogok körének a kibővítése következtében, megkövetelte a bírósági szervezet tökéletesítését. A vállalatok és más gazdálkodó szervek egymás közötti jogvitáinak in-