Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után

üléseznek, az illetékességi körükbe tartozó bármely kérdést megvitathatnak, beszámolót kérhetnek a miniszterektől és javaslatokat tehetnek. Törvénykezdeményezési és ellenőrzési jogkörük az elmúlt években vált jelentékennyé. A törvényjavaslatok előzetes megtárgyalásában, végleges szövegük kialakításában a bizottsági ülések kiemelkedő fontosságúak. (Az utóbbi évtizedben az alábbi bizottságok tevékenykednek: építési és közlekedési, honvédelmi, ipari, jogi, igazságszolgáltatási és igazságügyi, kereskedelmi, kulturális, külügyi, mentelmi és összeférhetetlenségi, mezőgazdasági, szociális és egészségügyi, terv- és költségvetési.) Az 1956 nyarán tartott választásig-az állampolgárok a nemzeti bizottságok feloszlása után megalakított Magyar Függetlenségi Népfront (1949-1954) és a Hazafias Népfront (1954-től) egységes lajstromát szavazták meg. 1956-tól 1966-ig kerületi lajstromok szerint, majd 1966-tól egyéni területi képviselőket választottak. 1971-től a választási törvény kimondja, hogy a választók a jelölőgyűléseken a közvetlen demokrácia módszerével több képviselőjelöltet is indíthatnak az országgyűlési választásokon. b) Az államigazgatás felsőbb szervei . . A legfelsőbb szintű állami szervek között is kiemelkedő jelentőségű a Minisztertanács. (1956 novemberétől 1973-ig Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány néven működött.) Mint az állam szervező tevékenységének legfőbb operatív testülete egyrészt az államigazgatás csúcsszerve, másrészt kormányzati feladatokat is végez (törvényelőkészítés, a tanácsok felügyelete, személyi ügyek). Fő feladata, hogy végrehajtsa az Országgyűlés törvényeit, az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteit. Ennek érdekében korlátlan hatáskörben irányítja, összehangolja a minisztériumok és más, közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek munkáját. Bármely államigazgatási ügyet hatáskörébe vonhat, egyes feladatok elvégzésére vállalatokat, intézeteket, hivatalokat hozhat létre, dönt egyes vezetők kinevezéséről, felmentéséről és hatásköréről, költségvetési ügyekben, tervezési, árszabályozási és bérezési hatáskörben, és általában a jelentős politikai kérdésekben. A Magyar Népköztársaság gazdasági rendjét, életét az Országgyűlés által törvényben szentesített állami népgazdasági terv határozza meg. A Minisztertanács kiemelkedő feladata, hogy irányítsa az állami népgazdasági tervek kidolgozását, határozzon a központi fejlesztési programokról, a kiemelt beruházásokról és a műszaki fejlesztési politikáról. A hosszútávú (15-20 éves), a középtávú (ötéves) és az operatív (éves) tervek összeállítását a Minisztertanács vezetésével az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek együttesen végzik. Az ötéves és távlati tervet az Országgyűlés törvényben hagyja jóvá, ezután a kormány köteles gondoskodni megvalósításukról.