Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - IV. A magyar államszervezet története a felszabadulás után

2. Az államszervezet az 1949. évi alkotmánytörvénytől napjainkig Az 1945 és 1948 közötti rövid időszakban, a népi demokratikus fejlődés első szakaszában hazánk gazdasági, társadalmi, politikai viszonyai - többek között éppen az államapparátus következetes intézkedései eredményeként - lépésről lépésre, békés eszközökkel, de gyökeresen átalakultak. A földreform, az ipari nagyüzemeknek előbb munkásellenőrzése és állami felügyelete, végül több ütemben végrehajtott államosítása, ezzel párhuzamosan azok az intézkedések, amelyek a pénzügyi és kereskedelmi vállalatokat is a központi, állami célkitűzések szolgálatába állították, valamint a hároméves népgazdasági terv az ország termelési viszonyait alapvetően megváltoztatták. A földosztással és az államosítással a magyar társadalom osztályszerkezetének erőviszonyai is döntő mértékben módosultak. A munkásság - az MKP és az SZDP egyesülése után megalakult Magyar Dolgozók Pártja (MDP) politikai hatalomra jutásával - nemcsak számban, de az ország politikai-hatalmi viszonyaiban is meghatározó tényezővé vált. A társadalmi és gazdasági rend alapvető változásait - a termelési eszközök zömének társadalmi tulajdonba vételét, a tervgazdaságot - követnie kellett a felépítmény, az államszervezet újjáalakítása is. Az MDP 1948 nyarán megjelent programnyilatkozata felvetette, hogy „a párt szükségesnek látja az új társadalmi rendszer alaptörvényeinek megalkotását". A „fordulat évében" eldőlt, de még nem fejeződött be a politikai küzdelem a régi - polgári - és az új - szocialista - államrend erői között. Döntő jelentőségű történelmi esemény volt 1949. augusztus 20-a, amikor hatályba lépett az 1949. évi XX. törvény, „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya", népünk első írott, egységes alkotmánytörvénye, amely egyértelműen meghatározza államunk társadalmi és gazdasági rendszerét, szervezetét, és az összes többi törvényt, jogszabályt az alaptörvény elveinek rendeli alá. A szocialista társadalom építése időszakában a kommunista párt irányítja és vezeti a társadalmi, gazdasági és politikai élet minden területét. Az ipari és mezőgazdasági termelő üzemek, kereskedelmi vállalatok pártszervezeteinek joguk van rá, hogy állandóan ellenőrizzék és segítsék a gazdasági vezetést és a termelési tervek teljesítését. 1959 óta a minisztériumokban és a főhatóságoknál működő pártszervezetek hatásköre is kibővült, amennyiben jogot nyertek a hivatali munka ellenőrzésére és a miniszterek kivételével a hivatalok vezetőit is beszámoltathatják munkájukról. a) A legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testület Az alkotmány teljesen új államszervezet megteremtését írta elő. Szemben a polgári állammal, amely a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymást „ellensúlyozó" megosztásának elvén alapszik, a szocialista állam az államhatalom egységének elvét valósítja meg. A népszuverenitásból eredő összes jogot egyetlen választott