Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Első rész - I. Levéltárak

- amint ezt a török alatt Budán, a magyar királyok egykori palotájában megforduló nyugati követek, utazók írásaiból tudjuk - Budán maradt s ott pusztult el, minden valószínűség szerint a Budát felszabadító ostrom tüzében 1686. szeptember 2-án.* 3. Az irattárak Az irattár és levéltár fogalmának meghatározásához immár vannak támpontjaink. Ezekből kiindulva tovább léphetünk a két fogalom pontosabb definíciója felé. A középkori királyi „conservatorium"-ban olyan iratokat őriztek, amelyek valamiféle ügyintézés, ügykezelés során jöttek létre és elintézett ügyekre vonatkoztak. Az Értelmező Szótár is az elintézett ügyek iratait őrző intézményt, ill. maguknak az ilyen iratoknak összességét nevezi irattárnak. Mi is hát az irattár? Valamely intézmény vagy személy működése, élete során keletkező és hozzá érkező iratok együttese. Olyan iratoké, amelyek rendeltetésszerűen hozzá tartoznak, és amelyeket megőrzésre érdemesnek tart, amelyek tehát valami szempontból becsesek számára. Az irattár jelenti magát az iratok elhelyezésével, őrzésével foglalkozó intézményt s a helyiséget, ritkábban esetleg épületet is, ahol az iratokat elhelyezik. Az irattár latin eredetű neve - regisztratúra - is közelebb visz bennünket e fogalom meghatározásához. A regisztratúra a registrum (regestrum) szóból származik. Regisztratúra tehát az a hely, ahol az iratokat feljegyezték, lajstromozták, regisztrálták, de jelenti a regisztratúra az így lajstromozott iratok összességét is. Az irattár működése, funkciója kettős: a szerv, amelyhez tartozik, létrehoz iratokat. Ezek az iratok más szervekhez, személyekhez mennek. E kimenő iratok fogalmazványai, esetleg másolatai azok, amelyeket az irattár őriz, de őrzi az irattár-fenntartó szervhez (személyhez) érkezett iratokat is. A beérkezett s az elintézett iratokon (elintézés-fogalmazványokon) kívül az irattárba kerülnek (s részben ott keletkeznek) olyan iratok is, amelyek ugyancsak az irattárat fenntartó szerv működése során jöttek létre, mégpedig azzal a céllal, hogy az iratképző szerv folyamatos működését biztosítsák. Ezek az ún. belső ügyviteli iratok, mint az iktatókönyvek, jegyzőkönyvek, különböző mutatók, ügyviteli és irattári segédkönyvek, jegyzőkönyvek, belső feljegyzések, tervek stb... 4. Európai levéltárak Mindaz, amit itt számba vettünk az irattár fogalmát meghatározó tényezők és karakterisztikus vonások közül, lényegében már a fejlett, nagy ügyviteli irattárakra vonatkozik. A kezdet kezdetén az irattárak pusztán a beérkezett, rendeltetésszerűen az * A kettős királyválasztás után jutottak oklevelek Ferdinánd és (Zápolyai) János király kezére is. Mindezek az oklevelek azonban csak elenyészően kis részét alkották a középkori magyar királyi levéltárnak.