Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - III. A kapitalista kori magyar államszervezet

Ilyenfajta kollegiális államfői intézmény van ma is Svájcban.) A kormányzó elnök a nemzetgyűléshez intézett kéziratában határozta meg a maga jogkörét. A kormányzó elnök szabja meg az ország politikai irányvonalát, s ennek megfelelően bocsát ki rendeleteket. Hatalmát a miniszterek útján gyakorolja, kiknek ellenjegyzése szükséges rendeleteinek érvényességéhez. A minisztereket a kormányzó elnök nevezi ki s menti fel. A hadüzenethez és a békekötéshez azonban a nemzetgyűlés hozzájárulása .volt szükséges. A végrehajtó hatalom a minisztérium kezében volt. A miniszterek intézték az ország közigazgatását is. A közigazgatás vidéki szerveiben, elsősorban a megyékben hasonlóan mély forradalmi változás nem ment végbe, illetőleg ilyen forradalmi változás véghezvitelére már nem volt idő. Csupán azt mondották ki, hogy amíg nem kerül sor a megyerendszer népképviseleti alapon való átszervezésére,^ megyei közgyűléseken a nemesek mellett a községek küldöttei is részt vesznek. Az immár demokratikusabb összetételű közgyűlésnek állandó bizottmányt kell a maga kebeléből kiküldenie. Ez a bizottmány gyakorolja a megyei közgyűlés hatáskörét. Hasonlóképpen ideiglenes jelleggel szabályozták a szabad királyi városok hatáskörét és funkcióját. A városi közgyűlés tagjait titkos szavazással választották. Mint később a Tanácsköztársaság idején, 1848-49-ben létrejöttek ideiglenes, forradalmi, törvényben nem szabályozott szervek is, amelyek a szüntelenül változó helyzet változó szükségleteit voltak hivatva kielégíteni. Ilyen volt a márciusi napokban Pesten megalakult, tagjai és az egykorúak által váltakozva „Közbátorsági Választmány"-nak, vagy „Rendre Ügyelő Választmány"-nak nevezett szerv, amely az egész országra kiható tekintéllyel már-már kormányként szabta meg a forradalmi Magyarország politikáját. Működésének a felelős minisztérium megalakulása vetett véget. A Bécs szította nemzetiségi felkelés, az egyes városokban fejét felütő antiszemitizmus s a márciusi törvényekkel elégedetlenkedő parasztság lecsendesítésére, valamint a hadakozás személyi és anyagi feltételeinek biztosítására kormánybiztosokat kellett kiküldeni. A kormánybiztosság intézményét éppen a forradalmi helyzet állandósította. A megyék és városok tartoztak teljesíteni a kormánybiztosok'rendelkezéseit. Kormánybiztost nevezett ki a Honvédelmi Bizottmány elnöke, nemcsak egy-egy vagy több megye élére, hanem egy-egy konkrét feladat megoldására is. Időnként és ideiglenesen országos főbiztos is működött a kormánybiztosok fölé rendelve s egyes kormánybiztosok illetékességi területén. A törvénykezési szervezetnek a polgári fejlődés szükségleteihez alkalmazására nem volt idő. A felső és alsóbb bíróságok megmaradtak feudális alapjaikon és kereteik között. Csupán a legfelsőbb bíróság átszervezésére került sor 1849 júniusában. A kormányzó elnök a kúriát feloszlatta, a hétszemélyes és a királyi tábla helyett hétszemélyes főtörvényszéket és országos törvényszéket, melléjük pedig álladalmi ügyészi hivatalt hozott létre. A jobbágyság megszűnésével mindössze az úriszék szűnt meg. Feladatkörét a szolgabírói szék és a megyei törvényszék vette át. Az 1848. évi XVIII. tc. (a sajtótörvény) a sajtó útján elkövetett vétségek ügyében ítélkezésre esküdtszéket