Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek

A levéltárak középtávú (5 éves) pénzügyi tervet és éves költségvetést készítenek. A fióklevéltáraknak önálló költségvetésük nincs, a működésükhöz és fenntartásuk­hoz szükséges pénzügyi eszközöket a levéltár költségvetésében kell biztosítani. A levéltárak gazdálkodására az általános pénzügyi-jogi szabályozások és az őket fenntartó szervezeteknek az előbbiekkel nem ellentétes külön előírásai az irányadók, így: kiadást csak ténylegesen elvégzett munkáról, nyújtott szolgáltatásról, szállítás­ról szóló, érvényesítési záradékkal ellátott, felülvizsgált és utalványozott bizonylat (számla, bérjegyzék stb.) alapján lehet teljesíteni, bevételi kötelezettséget pedig csak jogszabály vagy számla ellenében lehet előírni és beszedni. A bevételekről és kiadá­sokról, valamint a levéltári vagyon állagában bekövetkező változásokról, a kettős könyvvitel előírásai szerinti számadást kell vezetni, amely pénzértékben (forintban) és mennyiségben (analitikus könyvelés) is rögzíti a levéltári vagyon változásait. A gazdálkodásról és annak eredményéről félévenként egy rövidebb számszaki, év vé­gén egy teljes számszaki és szöveges beszámolót (költségvetési beszámoló jelentés) és szabályszerű vagyonleltárt kell készíteni. A beszámolójelentést a felügyeleti szervhez kell benyújtani, amely azt (hasonlóan az éves költségvetéshez) beépíti saját beszámo­lójába. Az ügyvitelgépesítés fejlődésével és szélesebb körű elterjedésével a számviteli fel­adatok elvégzésének módszerei is változnak és fejlődnek (lyukkártya, lyukszalag mint adathordozó). Fejlődik az adatfeldolgozás és összesítés is (elektronikus számí­tógépek), így lehetővé válik, hogy a vezetés gyorsabban, sok olyan gazdálkodási jel­lemző adat birtokába jusson, amelyek megalapozottabb vezetői döntéseket segíte­nek elő. A levéltár gazdálkodásáért, a költségvetési előirányzatok rendeltetésszerű és gaz­daságos felhasználásáért, a társadalmi tulajdon védelméért, a pénzügyi szabályok betartásáért a levéltár vezetője (főigazgatója, igazgatója) és a levéltár gazdasági veze­tője együttesen felelősek. 4. Munkavédelem, tűzrendészet A munkavédelemmel kapcsolatos teendőket a Munka Törvénykönyve (VIII. feje­zet), valamint az annak végrehajtásával kapcsolatban kiadott SZOT szabályzat és miniszteri utasítások szabályozzák. A Munka Törvénykönyve kimondja: „Társadal­mi rendünkben légfőbb érték az ember. Ezért a Magyar Népköztársaság a munkavé­delem intézményes megszervezésével, a biztonságos munkakörülmények megterem­tésével és állandó egészségügyi gondozással védi a dolgozók egészségét és testi épsé­gét" (81.§). A levéltárnak - a törvényes előírásoknak megfelelően - gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó (munká­jukkal összefüggő) szabályokat elsajátítsák. A dolgozót a munkába állításkor mun­kavédelmi oktatásban kell részesíteni, és az oktatás anyagáról be kell számoltatni.

Next

/
Thumbnails
Contents