Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)
Negyedik rész - XV. A levéltári segédletek
zététel közé tehát bizonyos kiadvány-előkészítési munkák is iktatódnak. Más jellegű kiadványok készítése külön e célból végzett kutatómunkával történik. A kiadványkészítő kutatómunkája eredményeit első fázisban cédulákon rögzíti. Ezt követi a cédulák rendszerezése, majd a szöveg megfogalmazásának fázisa. A szöveget lábjegyzetekkel egészíti ki, ezekben közli irodalmi vagy levéltári forrásainak lelőhelyét és a főszövegbe nem illeszthető megjegyzéseit. A segédlet vagy egyéb kiadvány szövegének elkészülte után, a kiadvány-előkészítési munkák során kell megírni az előszót és elkészíteni a név- és tárgymutatót. 3. Kiadványok közzététele Kiadványokat megjelentethetünk önállóan, sorozatban vagy folyóiratban. A megjelentetendő művet mindhárom esetben lektorálni kell. A lektor véleményét a kiadvány szerzője megkapja, s ennek alapján eszközli a kéziraton a javításokat. A kézirat kijavítása után szerzői nyilatkozatban közli, mennyiben hajtotta végre a lektor kívánságait, és ha egyeseket nem teljesített, mik az indokai. A kiadványt megjelentetőnek kell elbírálnia, hogy a szerző nyilatkozatát elfogadja-e és a kézirat megjelentethető-e. Sorozatban megjelentetendő kiadvány esetében a sorozatszerkesztőnek ügyelnie kell arra, hogy a kiadvány a sorozat egységes formai és tartalmi követelményeitől ne térjen el lényegesen. Különös jelentősége van a sorozatszerkesztésnek olyan sorozatok esetében, amelyekben egységes típusú levéltári segédletek jelennek meg. Arra kell törekedni, hogy a segédletek adatszolgáltatása, módszerét és szintjét tekintve, egységes legyen. XX. Az anyakönyvezés és az anyakönyvi másodpéldányok levéltári kezelése A levéltárak törvényes rendelkezés alapján 1827 óta őrzik és kezelik az egyházi, 1895 óta pedig az állami anyakönyvek másodpéldányait. Anyakönyvnek azt a nyilvántartást nevezzük, amely az emberek születésére, házasságkötésére, halálesetére, valamint személyi állapotára vonatkozó egyéb adatokat tartalmazza. A személyi lét legalapvetőbb adatainak nyilvántartása jelentős feladat: az adatokat az állami élet számos területén más nyilvántartások anyagaként használják fel, az egyén részére pedig az anyakönyv a személyi állapot igazolására vonatkozó adatokat közhitelességgel bizonyítja. Az állam nagy fontosságot tulajdonít az anya-