Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XI. A levéltárak és az iratképző szervek kapcsolata

korhoz kötött levéltárrá alakította át, s ugyancsak korhoz kötött országos levéltárként - a szocialista kori iratok gyűjtésére és őrzésére - létrehozta az Új Magyar Központi Levéltárat. A levéltári fondok típusainak megállapítása a fondképző szerv vagy személy alapfunkciójának, alapjellegének figyelembevételével történt. (Főbb csoportok: államhatalmi, államigazgatási, jogszolgáltatási és gazdasági szervek, intézmények, intézetek, testületek, egyesületek, valamint családok és személyek fondjai, de a pontosabb elhatárolás érdekében a jogszabályok esetenként a további tagolódásokat is figyelembe vették. Pl. a gazdasági szerveken belül szervezeti formák szerint megkülönböztették a trösztök, vállalatok, egyesülések, a feladatkör alapján pedig a termelő, szolgáltató, beruházó és tervező tevékenységet folytató szervek fondjait.) Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes irattári eredetű fondokat jelenleg melyik levéltár veszi át, illetve őrzi - a levéltári illetékességi körök elhatárolásának menetét követve a gyakorlatban a következő elvek és szempontok érvényesülését figyelhetjük meg. Az általános levéltárak mindenfajta iratképző szerv iratanyagát átvehetik és ellenőrizhetik, kivéve azokat, amelyeket a kulturális miniszter a szakjelleg alapján illetékes szaklevéltárhoz sorolt. A szaklevéltárak illetékességi körének megállapítása a fond tárgyának, azaz a. fondképző szerv hatáskörének, illetve feladatkörének, valamint a fondképzők közötti szervezeti összefüggéseknek a figyelembevételével történt meg. Ez utóbbi szempont következtében a szaklevéltárak illetékességi körébe gyakorlatilag - néhány kivételtől eltekintve - a levéltárfenntartó közvetlen felügyelete alatt álló szervek iratai tartoznak. A rendeletek egyébként a szaklevéltárak létrehozásának lehetőségét nem korlátozták, így minden olyan anyag, amelyet jelenleg az általános levéltárak vesznek át és őriznek, a jövőben elvileg átkerülhet egy-egy újonnan létrehozott szaklevéltár illetékességi és gyűjtőkörébe. Az általános levéltárakon belül az országos levéltárak illetékességi körébe az országos szervek iratanyaga tartozik (1969. évi 27. sz. tvr. 8. §). A két országos levéltár, mint két korhoz kötött levéltár között az időhatár a felszabadulás időpontja. Kivételt ez alól többnyire csak a korábban magántulajdonban lévő szervek iratai képeznek. Ezek esetében - a fond egy helyen történő őrzése érdekében - az államosítás időpontját célszerű figyelembe venni. A felszabadulás időpontjának általában a szerv székhelye felszabadulásának napját, vitás esetekben 1945. január 1-et kell tekinteni. A megyei (fővárosi) tanácsi levéltárakhoz az adott megye, illetve a főváros jelenlegi területén működő, illetve korábban működött szervek anyaga tartozik (1969. évi 27. sz. tvr. 9. §), kivéve természetesen azokat a fondokat, amelyeket jellegük alapján a kulturális miniszter valamelyik országos levéltár, illetve szaklevéltár illetékességi körébe utalt. (A megye területén fekvő, de közigazgatásilag önálló megyei jogú városok területén működő szervek is értelemszerűen az adott megyei levéltár illetékességi körébe tartoznak.) A Pest megyei Levéltár illetékességi köre a megye területén működő szerveken kívül még azoknak a fővárosi székhellyel bíró szerveknek az iratanyagára is kiterjed, amelyek tevékenységi területe kizárólag Pest megye.