Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Negyedik rész - XI. A levéltárak és az iratképző szervek kapcsolata

Az országos és a megyei (fővárosi) levéltárak illetékességi körének fondonkénti elhatárolása az államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szervek esetében nem okozott különösebb problémát. Itt a fondképző szerv területi illetékességét vették figyelembe. A gazdasági szervek, az intézetek, az intézmények és az egyéb szervek vonatkozásában azonban a két országos levéltár illetékességi körének kijelölésekor nem teljesen azonos szempontok érvényesültek. A jogszabályok ugyanis a Magyar Országos Levéltárnak - mint korban lezárt levéltárnak - a történeti fejlődés során kialakult illetékességi és gyűjtőkörét a lehetőségekhez mérten igyekeztek érintetlenül hagyni. Ennek következtében a felszabadulás, illetve az államosítás előtt keletkezett jelentős forrásértékű fondok továbbra is áz Országos Levéltárhoz tartoznak, függetlenül attól, hogy a fondképző helyileg hol működött. Az Új Magyar Központi Levéltár és a megyei tanácsi levéltárak illetékességi köreinek elhatárolásakor viszont egyértelműen a területi elv érvényesült. Ebből adódóan az Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőterületi illetékessége az irattári eredetű fondok esetében - tekintettel arra, hogy országos hatáskörű szerv vidéki székhellyel nem működik jelenleg csak a főváros területéré terjed ki. A fővárosban működő általános levéltárak illetékességi körének elhatárolásakor a területi elv alkalmazása a Fővárosi Tanács közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó szervek, a budapesti területi illetékességgel rendelkező államigazgatási és jogszolgáltatási szervek, továbbá a társadalmi szervezetek és a szövetkezeti érdekképviseletek fővárosi szintű szervei esetében nem jelentett különösebb problémát. Ezek egyértelműen Budapest Főváros Levéltára illetékességi körébe kerültek. Az elhatárolás csak a minisztériumok, valamint országos hatáskörű szervek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó, fővárosi székhelyű vállalatok, intézetek és intézmények esetében okozott gondot. Ezeket a szerveket az Új Magyar Központi Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Pest megyei Levéltár között kellett megosztani. (Ez utóbbi illetékességi körének kialakításával kapcsolatos álláspontot fentebb már ismertettük.) Az elhatárolásról intézkedő 101/1975. (M. K. 3.) KM sz. utasítás egyrészt a szervek feladatkörét, másrészt pedig a szervezeti formákat vette alapul. Az ipari vállalatok és azok a trösztök, amelyek vállalatainak többsége a fővárosban működik, továbbá a felsőfokú oktatási-nevelési intézmények Budapest Főváros Levéltárához, az állami vállalatok egyesülései, az országos szervhálózattal rendelkező trösztök, a vegyes (nemzetközi) vállalatok, valamint a kereskedelmi, beruházó, tervező, kutató és szolgáltató tevékenységet ellátó vállalatok, intézetek, intézmények pedig az Új Magyar Központi Levéltárhoz kerültek. Az államigazgatási területcsatolások módosítják a területileg érintett tanácsi levéltárak illetékességi körét is. A módosítást ilyen esetekben a 101/1976. (M. K. 2.) KM sz. utasításban foglaltak szerint kell elvégezni. Ennek értelmében mindazon működő vagy megszűnt szerv iratainak kezelését, amelynek tevékenységi köre más megyei (fővárosi) tanácsi illetékességi területéhez csatolt helységre terjed (terjedt) ki, a helység szerint illetékes tanácsi levéltár látja el. (Pl. az 1950-ben Budapesthez csatolt Pest