Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Harmadik rész - IX. Az 1969. évi jogszabályokon alapuló iratkezelés

Arra kell törekedni, hogy az iratkezelést minél közelebb vigyük az érdemi ügyinté­zéshez - biztosítva ezáltal az előadók minél jobb tájékoztatásának lehetőségét. Na­gyobb szervek esetén a decentralizált irodák jobban szolgálják a szerv ügyviteli érdekeit. Vegyes szervezésű iratkezelés esetén bizonyos teendőket központian, más teendő­ket osztottan végzik. Hogy milyen feladatokat lát el a központi iroda és milyen fel­adatok hárulnak az osztályirodákra vagy az osztályok iratkezelőire, azt a szerv ügy­viteli és iratkezelési szabályzata határozza meg. Az általános iratoknak a felsorolt szervezeti formákban történő kezelésétől eltér a bizalmas és a titkos jellegű iratok kezelése. A 14/1971. (IV. 15.) Korm. sz. rendelet és a 3/1971. (IX. 23.) BM sz. rendelet szabályozza a „szigorúan titkos"-nak minősített (ún. TÜK) iratok kezelésének módját. Az iratkezelés szervezetének kialakítása során lényeges szempont az ügyiratforga­lomnak megfelelő számú, képzett iratkezelő és irattáros alkalmazása. A szerv iratke­zelésének irányítását és ellenőrzését vezető állású személynek kell végeznie. Na­gyobb - több szervezeti egységgel rendelkező - szerveknél az iratkezelés felügyeletét rendszerint az igazgatási ügyeket intéző szerv, illetve annak (egyik) vezetője látja el. i 4. Az irat útja az ügyvitelben A beadványok útja a szervnél az ún. postaátvétehd kezdődik. Ide tartozik a pos­tán vagy egyéb úton a szervhez érkező küldemények átvétele, a vétívvel érkezőknél az átvétel elismerése a vétíven, továbbá a postabontás és a posta elosztása. Hogy a postabontás jogát a vezető magának tartja-e fenn, vagy a kezelőirodára bízza-e, azt a szerv ügyviteli szabályzata határozza meg. Bizonyos küldeményeket, így a helyi pártszervezethez és a társadalmi szervezetekhez címzetteket, valamint a bizalmas jel­zésűeket és a TÜK számmal ellátottakat minden esetben felbontatlanul kell a cím­zetthez, illetőleg a vezetőhöz eljuttatni. A posta elosztása: az érkezett és átvett kül­demények bontatlanul vagy felbontva történő továbbítása az illetékes részleghez vagy dolgozóhoz. A személyesen történő továbbítást kézbesítésnek nevezzük. A kéz­besítőkönyv ügyviteli segédlet, amelyben a kézbesítés útján továbbított küldeménye­ket tartják nyilván, és amelyben a kézbesített küldemények átvételét elismerik. Az ügyindítás, vagyis valamely ügy intézésének elindítása a szervnél az előadó ki­jelölésével, más szóval az ügyirat szignálásával történik. Előadónak ebben az érte­lemben a szervnek azt a részlegét vagy dolgozóját nevezzük, amelyre vagy akire a ve­zető, illetőleg az ügyben dönteni és kiadványozni jogosult személy az ügy elintézésé­nek előkészítését, az intézkedés tervezetének elkészítését bízza, amelyre vagy akire az ügyiratot szignálja. A szignálás - ott, ahol előadói ívet használnak - nem a beadvá­nyon magán, hanem az előadói íven vagy előadóíven történik. Ez kettébe hajtott pa­pírív, amely a beadvány borítójaként is szolgál, amelynek előnyomtatott első olda­lán az irat legfontosabb adatait tüntetik fel, belső oldalaira pedig az ügy intézésével

Next

/
Thumbnails
Contents