Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Harmadik rész - IX. Az 1969. évi jogszabályokon alapuló iratkezelés

tok tárgy szerinti lerakásának gyakorlatához, de most már nem országosan minden szervre egységesen érvényes irattári tervet kellett alkalmazniuk, hanem irattári ter­vüket a saját speciális feladatkörüket figyelembe véve kellett kidolgozni. 1. Az iratkezelési szabályzat Az 1969. évi 27. sz. tvr. végrehajtását szabályozó és a 29/1973. MT sz. rendelettel módosított 30/1969. sz. kormányrendelet úgy rendelkezett, hogy az állami szervek iratkezelését a felügyeletet gyakorló miniszter, a tanácsszervek iratainak kezelését pedig a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a művelődésügyi (ma: kulturá­lis) miniszterrel egyetértésben a kormányrendelet mellékletében közzétett irányelvek alapján szabályozza. Ezek az irányelvek leszögezik, hogy a miniszterek és az orszá­gos hatáskörű szervek vezetői a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben adják ki egyfelől saját minisztériumuk, illetőleg főhatóságuk iratkezelési szabályzatát, másfe­lől a felügyeletük alá tartozó azonos jellegű, illetve szintű szervek egységes iratkeze­lési szabályzatát, valamint a felügyeletük alá tartozó egyéb szervek minta iratkezelési szabályzatai. A minta szabályzat alapján készítik el az érintett szervek egyedi iratke­zelési szabályzatukat. A szövetkezetek iratkezelési mintaszabályzatát az országos érdekképviseleti szer­vekkel egyetértésben a művelődésügyi miniszter, a társadalmi szervezetek és egyéb jogi személyek iratkezelési szabályzatát országos szerveik a művelődésügyi miniszter javaslata, ill. jóváhagyása alapján adják ki. Minden egyes szövetkezeti szerv egyedi iratkezelési szabályzatát a mintaszabályzat alapján maga köteles kidolgozni. A szabályzatok és mintaszabályzatok kidolgozásához a Művelődésügyi Miniszté­rium Levéltári Igazgatósága által 1970-ben kiadott Tájékoztató nyújtott segítséget. A Tájékoztató - éppúgy, mint a korábbi irányelvek - meglehetősen szabad kezet adott a szerveknek arra nézve, hogy iratkezelésüket hogyan rendezzék be. Csupán azt közölte, hogy mely kérdéseket kell szabályozni és e kérdések szabályozásához nyújtott szempontokat. A szabályzatok a következő kérdésköröket ölelik fel: - Az iratkezelés szervezete - Az iratok nyilvántartásba vétele (postabontás, iktatás) - Ügyivitel (ügyintéző kijelölése, kiadványtervezet készítése, kiadványozás, le­írás, összeolvasás, elküldés) - Irattározás, selejtezés, a levéltárnak történő iratátadás. Egységesen szabályozta - többek között - a 8/1973. (TK 51.) MT TH sz. utasítás a tanácsi szervek iratkezelését 1974. jan. 1-i hatállyal. Az igazságügyi szervek (IM, bí­róságok, az igazságügyi miniszter felügyelete alatt álló más szervek) irattári kezelésé­nek és selejtezési eljárásának új, egységes szabályozását a 108/1971. (IK 8.) IM sz. utasítás tartalmazza, amely 1972. jan. 1-én lépett hatályba, egyébként a szervek ad­digi ügyviteli (iratkezelési) szabályai érvényben maradtak. Az ügyészi szervek iratai-

Next

/
Thumbnails
Contents