Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - VI. Gazdaságirányítás és gazdasági szervek 1945 után

A Közellátási Minisztérium munkájában a háborút követő súlyos közellátási helyzetben a hatósági jellegű központi, s a közérdeket érvényesítő centralizált igazgatás játszott főszerepet. Más feladatokkal kellett megbirkóznia tehát, mint a földművelésügyi igazgatásnak, bár a közellátási igazgatás csakis a földművelésügyi szakigazgatás jó munkája esetén, arra építve, együttműködve lehet eredményes. A Közellátási Minisztériumot ugyancsak hierarchikusan szervezett országos szakigazgatási hálózat segítette munkájában. így közreműködtek a közellátás szervezésében az országos hatáskörű és helyi kirendeltségekkel rendelkező hivatalok (Terményhivatal, Burgonyahivatal, Hús- és Zsiradékhivatal stb.), valamint a megyei közellátásifelügyelőségek. A nehéz közellátási helyzet széles körű felhatalmazással rendelkező, területükön a köz érdekében minden eszközt felhasználó kormánybiztosok működését is igényelte. Minden megye főispánja egyben közellátási kormánybiztos is volt. A közellátási felügyelőségek a kormánybiztos irányítása alatt támaszkodhattak a termelési bizottságokra, melyek számos közellátási feladatot is megoldottak. A megyékben és a nagyobb városokban a kormánybiztos vezetése alatt még közellátási bizottságokat is szerveztek. Ezek feladata a több minisztérium hatáskörébe tartozó, de közellátási vonatkozású, gyors döntést igénylő ügyek koordinálása Volt. Hasonló módon községi közellátási bizottságok is működtek. 1947 végén megszüntették a Közellátásügyi Minisztériumot. A volt minisztérium teljes apparátusa, szervezete és ügyköre lényegében érintetlen maradt, s mint Országos Közellátási Hivatal folytatta munkáját az FM irányítása alatt. Ezáltal a szorosan egymásra épülő mezőgazdasági termelés és terményforgalmazás-elosztás irányítása - helyesen - egy kézben összpontosult. 1949-ben megszűntek a kormánybiztosi megbízatások is, feladatkörüket a megyei közellátási felügyelőségek vették át. 1949 végén újabb változás következett. Megszűnt a Közellátási Hivatal; közellátási teendőit a Belkereskedelmi Minisztérium vette át. A termelés irányítása (FM) és az áruforgalom irányítása (Belker. Minisztérium) ismét kettévált, ami teret engedett a két terület közti, amúgy is meglévő ellentétek fokozódásának. A mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó élelmiszeripar irányítása 1945 után igen bonyolult, nehezen áttekinthető feladatot jelentett. A volt nagybirtokok feldolgozó üzemei részben állami, részben szövetkezeti kezelésbe kerültek. Ezek felett a felügyeletet az FM gyakorolta, a nagyobb élelmezési üzemek feletti iparfelügyeleti jogkört viszont az Iparügyi Minisztérium látta el az országosan kiépült iparfelügyelői szolgálaton át. Ugyanakkor azonban az élelmiszeripar területén a Közellátási Minisztérium is rendelkezett szakigazgatási jogokkal. Az államosításig tehát a kettős, időnként hármas, sőt négyes irányítás voltjellemző (a cukor és szeszipar vonatkozásában az állami monopóliumot képviselő Pénzügyminisztérium is jelentős hatósági jogokkal rendelkezett). ' Az ipar államosításakor az élelmiszeripari üzemek is állami tulajdonba kerültek, s így az államra már nemcsak a törvényességi felügyelet, a termelés rendjének hatósági biztosítása hárult, hanem tulajdonosként részletesen és közvetlenül irányítania