Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - VI. Gazdaságirányítás és gazdasági szervek 1945 után

megszüntette. A máig létező bankrendszer alapjait 1948-ban teremtették meg. A magyar Nemzeti Bank - amely a kapitalista időszakban bankjegykibocsátással foglalkozott - megkapta a központi bank szerepét, a rövid lejáratú hitelezés monopóliumát. A volt magánbankok speciális feladatokat kaptak. A Hitelbankból Beruházási Bank, a Kereskedelmi Bankból devizagazdálkodással foglalkozó Külkereskedelmi Bank lett. A Pesti Hazai Első Takarékpénztárból, a Leszámítoló Bankból, valamint a kisebb vidéki bankokból szervezték meg 1949-ben a betétgyűjtésre és lakossági hitelezésre specializált Országos Takarékpénztárt. A bankhálózatot a Pénzügyminisztérium irányítása alá helyezték. A Pénzügyminisztérium fő feladata, ugyanúgy mint a kapitalizmusban, a kormány pénzügyi politikájának kidolgozása és a bankrendszer irányítása, a pénzügyi-, adó- és a vámtevékenység legfelsőbb felügyelete. A területi pénzügyi igazgatás a tanácsok pénzügyi osztályának feladata; a tanács hatásköre - a maga területén - (a bank- és vámtevékenység felügyeletének kivételével) megegyezik a Pénzügyminisztériuméval. Speciális pénzügyi igazgatási szervek az adóhatóságok, a vám- és pénzügyőrség és a bankok. Az adóhatóságok legfontosabb szerve a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, amely a minisztériumok felügyelete alá tartozó vállalatok adóztatását végzi, ellátja az állami vállalatok pénzügyi elszámoltatását és pénzügyi ellenőrzését. A tanácsi adóhivatalok a tanácsi vállalatoknál látják el ugyanezen feladatokat. Felügyeletük, akárcsak a tanácsi szakigazgatási szerveké kettős: részben a tanács pénzügyi osztálya, részben a Bevételi Főigazgatóság irányítja munkájukat. A vám- és pénzügyőrség speciális adóhatóság (pl. borforgalmi adó), ugyanakkor vámhatóság, részben pedig fegyveres testület pénzügyi, rendészeti ügyekben. Központi szerve a Pénzügyminisztérium irányítása alatt álló Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, középfokú szervei a megyei és fővárosi parancsnokságok, amelyek közvetlenül irányítják az elsőfokú szerveket, a vámhivatalokat. A bankok állami kézbe kerülésük után is megőrizték vállalati formájukat, de speciális gazdasági tevékenységükkel népgazdasági irányító szerepük is van, tudniillik a pénzeszközök a bankokban összpontosulnak, így az állam a gazdasági célkitűzéseknek megfelelően használhatja fel ezeket; ugyanakkor tényleges államigazgatási hatósági jogkört is kaptak a bankok, pl. a Nemzeti Bank devizahatóság. A szocialista gazdaságirányítás tagolódása, szervezete jórészt már 1948-ra létrejött. Szerveit, szervezetét átfogóan rögzítette az 1949-es alkotmány. A szervezet kialakítása azonban ezzel korántsem fejeződött be, hiszen az államigazgatás helyi szervei, a tanácsok, melyek a gazdaságirányításban is szerepet játszottak, csak 1950 közepén alakultak meg. Magyarországon 1948-tól - a felszabadulást követő néhány éves átmeneti időszak után - a kommunista párt (1948-tól 1956-ig a Magyar Dolgozók Párt)3., 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt) szabja meg a gazdaságirányítás módszerét, a feladatokat, célkitűzéseket, egyszóval: a gazdaságpolitikát. A fő célokat rögzítő gazdaságpolitika és a megvalósítás eszköze, az irányítási