Komjáthy Miklós: Levéltári ismeretek kézikönyve (Budapest, 1980)

Második rész - V. A tőkés gazdasági élet szervei

biak alaptőkéje részben részvényekből, részben elsőbbségi kötvényekből tevődött össze. (Részvény = forgalomképes értékpapír, amely igazolja a részvénytársaság alaptőkéjében való részesedést; vagyonjogi felelősséggel nem párosul. Elsőbbségi kötvény = a részvénytársaság által kibocsátott olyan kötvény, amelynek tulajdonosa az üzleti eredményektől független kamatozásban részesül; felszámolásnál elsőnek elégítendő ki.) A gabonakereskedelemben ugyancsak részvénytársaságok alakultak, amelyek közül legnagyobb hírnévre az 1855-ben létrehozott győri egyesület emelkedett. Ez vette fel 1872-ben a „Győri Lloyd" elnevezést. Mezőgazdasági indítású iparág volt a szeszgyártás. A nagyipari sörgyártás a kiegyezés korában alakult ki, de nem volt számottevő tényező. Ugyanez mondható el a kezdetben nagyrészt osztrák tőkések tulajdonát képező cukorgyárakról is, melyek közül a legjelentősebbek csak később, a XIX. század utolsó évtizedében létesültek. A kapitalizmus kibontakozása világszerte szoros kapcsolatban állott a gőzgépnek a nagyiparban való széles körű alkalmazásával. A gőzgép hajtóanyaga pedig elsősorban a szén volt. A történelmi Magyarországon nagy jelentőségre a barnaszén emelkedett, mivel feketeszéntelepek ritkán fordultak elő. A gőzgép alkalmazására elsők közt a közlekedésben került sor. így jöttek létre a gőzhajózási és a gőzmozdonnyal működő vasúti - egyaránt transzkontinentális - közlekedési vállalkozások. A neoabszolutizmus alatt az osztrák Rotschild-ház két hatalmas közlekedési vállala

1 tot létesített, illetve fejlesztett tovább: az Osztrák Államvasút Társaságot és az Első Dunagőzhajózási Társaságot. Ezek üzemeltetése érdekében lefoglalta a legjelentékenyebb vas- és szénbányatelepeket Stájerlak-Anina, valamint Resica mellett, és a kitűnő kőszenet Pécs város környékén. Innen kezdve a hazai szénbányászat és vasgyártás fejlődése szoros kapcsolatban volt a vasúti hálózat kiépítésével, a széntüzeléses téglagyártással, majd később a gőzgépnek a nagyipari termelés legfőbb ágazataiban, főleg a vas- és gépiparban, de a könnyűiparban való térhódításával is. Az elmondottak miatt az iparvállalatok általában arra törekedtek, hogy saját szénbányákat szerezzenek. Ilyen helyzet alakult ki pl. az 1869-ben keletkezett Kőszénbánya- s Téglagyár Társulat Pesten elnevezésű cégnél, vagy a vasipar egyik mammutvállalatánál, a gyökereiben 1808-ig visszanyúló, de igazi nagyságában csak 1881 után kibontakozó Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-nál. A hazai gépgyártás fejlődésére is hatott az ország gazdaságának már ismertetett agrár jellege. Legtöbb gépgyárunk a mezőgazdaságot vagy a kontinentális közlekedést szolgálta. Ilyen volt pl. az 1844-ben alapított, de részvénytársasággá csak 1869ben átszervezett Ganz és Társa Vasöntöde és Gépgyár Rt., vagy az Első Dunagőzhajózási Társaság 1836 óta működő Óbudai Hajógyára, továbbá a kisebb-nagyobb mezőgazdasági gépgyárak, pl. az 1856-ban alapított, később Kühne Ede tulajdonát képező mosoni mezőgazdasági gépgyár. Gazdasági életünk további sajátossága, hogy az Ausztriától való függőség következtében alig volt könnyűiparunk. A textilgyárak közül csak 1784-ig visszavezethető, és 1905-ben a Hazai Bank Rt. közreműködésével részvénytársasággá átalakult, majd végleges formában családi részvénytársaságként működő Goldberger Sámuel F. és