Lakos János: A köziratok levéltári értékelésének kérdései (Budapest, 2002)

I. rész A levéltári értékelés problémája az elmúlt 20-30 év kül- és belföldi szakirodalmában

[csoportos] mintavételek használhatóak a tudatos kiválasztással és az egyszerű vagy a véletlen számokkal operáló szúpróbákkal kombinálva. Két példát hoz fel az ilyen variánsgazdag mintavétel lehetőségére: 1. az évente aktaszámok szerint rendezett peraktáknál érdemes az évenkénti egyszerű véletlen és a tudatos kronologikus Klumpen [csoportos] mintavétel kombinációját alkalmazni, 2. a segélyezettek neve szerint rendezett szociális segélyaktáknéd ajánlható a szektoriális csoportképzés egy tudatosan meghatározott "betű" kiválasztása útján. Ugyancsak Ottó Merker nyomán Kluge egyértelműen állást foglalt a levéltáron túlnyúló mintavételek alkalmazása mellett is, mert így nagyobb alapösszességek teremthetők, következésképpen nőhet a mintavétel variánsgazdagsága. Az azonos formájú tömeges iratok értékelésének kérdését a németországi fő levéltári egyeztető fórum, "a Szövetség és a Tartományok Levéltári Referenseinek Konferenciája" (ARK) is fontosnak ítélte, és a problémakör áttekintésére 1994-ben egy munkabizottságot küldött ki Siegfried Büttner (Bundesarchiv) vezetésével. A bizottság több éven át dolgozott, míg végül 2000 végén tette közzé munkálatát az Interneten.

63 Ennek középpontjában az egységesnek felfogható nagy azonos formájú tömeges iratsorozatok ("groBe Fallaktenserien") levéltári feldolgozása áll. A szerzők — sok példával — részletesen kifejtik, hogy milyen feladatokat kell elvégezni, milyen módszereket kell alkalmazni egy ilyen sorozat levéltári "megragadása" és feldolgozása során. 1. feladat a tárgy, a fogalmak pontos meghatározása, a sorozat egységként való szemlélése, 2. be kell szerezni a sorozat megértéséhez szükséges információkat és ezeket értékelni kell, 3. fel kell tárni a sorozatot eredményező politikai döntés, a közigazgatási cselekmények, az érintett személyek vagy tárgyak kontextusait, a végrehajtó (lebonyolító) apparátus ügyhöz való viszonyulását, 4. elemezni és értékeim szükséges a sorozat valóság visszatükrözését és ennek hűségét (itt figyelembe veendő a sorozat terjedelme, belső struktúrája, tér- és időbeli kiterjedése, az akták formai szerkezete, a tárgyi szempontok és elemek sokfélesége, szemléletessége, a tények és adatok eredete), 5. a sorozat levéltári értékéről szóló döntésben nemcsak elméleti, hanem politikai, gyakorlati és jogi megfontolások is szerepet játszanak (pl. a Bundesarchivban berendezett "Lastenausgleicharchiv" [a Kelet-Európából elűzött németek kárpótlása során keletkezett iratanyag] alapítására