Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Amerikának való teljes behódolásra. Lehetséges, hogy Raab kancellárnak közben sikerült erőteljesebben kezébe venni a gyeplőt és visszakanyarítani Ausztria külpolitikai vonalát a helyesebb útra. Amíg ősszel az osztrák sajtó, Figl, Kamitz, Olah és más osztrák vezetők Amerikát az egekig magasztalták, csakhogy valamilyen kölcsönt szerezzenek, addig most más jelenségeket figyelhetünk meg. Ezek a jelenségek apró dolgok, de azért figyelmet érdemelnek. a) Ismeretes, hogy Grubhofer államtitkár Raab bizalmi embere. Nem tartom véletlennek, hogy éppen most nemrégen újra erőteljesen felvetette a „Staatsschutzgesetz" 149 kérdését, azaz azt követelte, hogy a semlegesség védelme érdekében fogadják el ezt a törvényt. Ezt a lépést nem lehet egyértelműen pozitívnak értékelni, de mégis van benne sok pozitívum is. Az a Kamitz pénzügyminiszter, aki amikor kölcsönt kapott az US A-tól, hazatérve Ausztriába igen dicsérőleg nyilatkozott róla, most nemrégen arról beszélt, hogy Ausztria kis ország, ne avatkozzék a nagyok ügyébe stb. Figyelmet érdemel Figl külügyminiszter beszéde az Österreichische Clubban, 150 amely beszédet nem hozták nyilvánosságra, Figl itt például nem helyeselte, hogy Bécs legyen az Európa Tanács székhelye. Az osztrák-magyar viszonnyal kapcsolatban is másképp nyilatkozott, mint korábban. b) Érdekes az is, hogy az osztrák belügyminiszter 151 felhívást intézett az osztrák állampolgárokhoz, hogy tartózkodjanak mindenféle kémszervezethez való csatlakozástól. Ezzel közvetve beismerik, hogy Ausztria területén nagy kémtevékenység folyik és azt is beismerik ezzel, hogy igazak azok az ún. vádak, amelyeket ezzel kapcsolatban mi és más népi demokráciák Ausztria ellen emelünk. c) Ausztria viszonya a Szovjetunióval is bizonyos javulást mutat. Ez azért van, mert az osztrák kormány néhány gesztust tett a Szovjetunió felé. Ilyen gesztusnak lehet tekinteni a „Tarantella" című nyugat-német lap októberi számának Ausztria területéről való kitiltását, amely szám a Nagy Októberi Forradalommal foglalkozott, természetesen a legellenségesebb hangnemben. Szovjet részről pozitívan értékelik az osztrák-szovjet kereskedelmi szerződést is, valamint az is pozitívan értékelhető, hogy Ausztria vagyonjogi tárgyalásokat kezdett, amitől persze az osztrákok anyagi kártérítést várnak, ami azonban nem fog bekövetkezni. Az utóbbi időben megélénkült a Szovjetunió és Ausztria között a delegáció-csere is, így első ízben történt, hogy Ausztria egy tanítódelegációt küldött Drimmel jóváhagyásával a Szovjetunióba. Osztrák gazdasági körök tapogatóznak a Szovjetunióban és szimatolnak újabb üzletek után. Most például a VÖEST művek 152 vezetője, Hitzinger tartózkodik a Szovjetunióban, pedig mint ismeretes, korábban az osztrák hatóságok ravaszul megakadályozták, hogy a szovjet kereskedelmi küldöttség meglátogassa a Hitzinger által vezetett gyárat. Egyébként Ausztriának a Szovjetunióval kapcsolatos szándékát az is elárulja, hogy az osztrák vezetők, szocialisták és a Néppárt tagjai is, egyre többen, nagyon keresik a bécsi szovjet nagykövet ismeretségét, az alkalmat a vele való összejövetelre. Érdekes például, hogy Az állam védelméről szóló törvényjavaslat. 150 1957 október végén hangzott el a beszéd, melyben Figl kijelentette, hogy Magyarországon a helyzet konszolidálódik, a gazdasági kapcsolatok kielégítőek. (MOL XIX-J-l-j Ausztria 5/a KüM 005189/1957 ) 151 Oskar Helmer 152 VÖEST = Vereinigte österreichische Eisen- und Stahlwerke/Egyesített Osztrák Vas- és Acélmüvek, a legnagyobb állami vállalatok egyike.
