Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Kamitz pénzügyminiszter újabban arra törekszik, hogy a szovjet nagykövet barátságát megnyerje. Drimmel, akinek szovjetellenessége ismeretes, most ismét közeledő lépéseket tett. így van ez más vezetőknél is. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy az osztrák vezetők minden bizonnyal látják, hogy Ausztriát a külpolitikában nem lehet a szélsőségekbe vezetni, mert Ausztria elsőrendű érdekeit veszélyeztetnék. Persze nem szabad azt mondanunk, hogy ezek a pozitívnak mondott lépések mindig teljesen tisztán pozitívak. Látni kell az osztrák politika kettős arculatát. Ezt a kettősséget nagyon nyomon lehet követni; amíg Ausztria még nemrég kölcsönöket kunyerált az US A-tól és közvetlenül a kölcsönök megadása után egy Amerika felé való eltolódás mutatkozott Ausztria külpolitikájában, most a Szovjetunió és a mi irányunkban történnek bizonyos kedvező lépések. Azt is látni kell azonban, hogy e kedvező lépések közben folyik az * 153 ország gazdasági kiárusítása és a Szabadkereskedelmi Zónához való csatlakozás előkészítése. Kétarcú Ausztria külpolitikája, de ez a kétarcúság nagyon is egyarcúvá válik néha Amerika irányába, de sohasem a béketábor irányában. Ami az osztrák-magyar kapcsolatokat illeti, a cseh-osztrák kapcsolatokkal együtt lényeges része az osztrák külpolitikának. Ugyanerre vonatkozóan azt is el lehet mondani, hogyha az osztrák-magyar és az osztrák-csehszlovák viszony elmérgesedik és feszültté válik, ebből a hidegháborús lovagoknak van haszna, ha azonban az osztrák-magyar, illetve osztrák-csehszlovák kapcsolatok jók, ez bizonyos mértékben kihat a világpolitikára is. A cseh-osztrák kapcsolatok az idén igen jól alakultak, most jött közbe két zavaró momentum: az egyik az osztrákok által átnyújtott tiltakozó jegyzék az állítólagos emberrablás ügyében, valamint az osztrák-cseh vagyonjogi tárgyalások megszakadása. A Magyarországgal kapcsolatos viszonyban, mint fentebb kifejtettem, a fenti tényezők következtében van bizonyos enyhülésre kilátás. Úgy ítélem meg a helyzetet, hogy az megérett egy magyar kezdeményezésre, csak vigyázni kell, nehogy ebből számunkra hátrány származzon. Az osztrákok nyilván úgy szeretnének kikerülni a politikai zsákutcából, hogy presztízs-veszteség ne érje őket, sőt bizonyos propagandasikereket is érjenek el. Ezt nekünk természetesen meg kell akadályoznunk, hiszen nekünk is fontos a presztízs, de szerintem az is lényeges dolog, hogy ne legyünk túlságosan merevek. Mik azok a tényezők, amelyek arra mutatnak, hogy az osztrák-magyar kapcsolatokban bizonyos enyhülés történt vagy várható? a) Már a nyáron megindultak a tapogatózó megbeszélések az osztrák-magyar viszony rendezésére. Az osztrákok ezt megelőzően hatalmas kampányt kezdtek a határzár ellen. Ezt a kampányt vezethették volna élesebben tovább is, élesebben felvethették volna például azt is, hogy a határzárat néhány helyen osztrák területen létesítettük. Ezt azonban nem tették, sőt az egész kampányt lefújták, illetőleg lefékezték. b) Raab-bal a kapcsolatos megbeszélésünk, bár ezzel Raab egyáltalán nem volt megelégedve, odavezetett, hogy az ajtó a tárgyalásokhoz nyitva maradt és vele abban Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (angol rövítéssel EFTA) megalakításáról az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC) tagországai, közöttük Ausztria, folytattak tárgyalásokat. Megalakulására a Stockholmban 1960. január 4-én aláírt szerződés értelmében került sor.
