Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
kapcsolatok megjavításában. Az osztrák kormány jelenlegi vezetői, élükön Raab kancellárral, nagyon jól tudják, hogy Raab moszkvai utazása alkalmából be kell hogy számoljon ott, mit tett annak érdekében, hogy a tavasszal Mikojannak megígért javulást az osztrák-magyar viszonyban megindítsa. Raabnak az a célja, hogy mire Moszkvába megy, az osztrák-magyar viszony mozgásba jöjjön, esetleg tárgyalások induljanak meg. Nagyon jól tudja, hogy ellenkező esetben nehéz helyzetben lesz Moszkvában. b) Igen nagy szerepet játszik ezenkívül a szovjet mesterséges bolygók kilövése is. A bolygók kilövése megmutatta, hogy a Szovjetunió a rakéta-technika terén évekkel megelőzte az Egyesült Államokat, és megingatta azt a hitet, hogy az Egyesült Államok sebezhetetlen, legyőzhetetlen katonai hatalom. Ilyen hangulatot minden semleges országban kiváltott és erősített a Sputnik kilövése. 148 c) Szerepet játszik az is, hogy a gazdasági konjunktúra lassan, de biztosan romlik. Az Egyesült Államokból komoly jelek érkeznek, amelyek arra mutatnak, hogy az öröknek hitt magas konjunktúra vége felé jár, és az Egyesült Államoknak is komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie. Ez elkerülhetetlenül kihat az osztrák külpolitikára is. d) Az osztrák vezetők kénytelenek belátni, hogy minden osztrák uszítás és manőver ellenére a Kádár-kormány megmaradt és a népi demokratikus Magyarországgal mint tényezővel számolniuk kell. Feladták már azt a reményüket, hogy Magyarországon a népi demokráciát meg lehet dönteni. e) Az osztrák vezetők egy jelentős része, különösen Raab, tisztán látja, hogy az a feszült, ideges viszony, amely Magyarország és Ausztria között jelenleg fennáll, sokáig nem tartható fenn, és hogy az végeredményben Ausztria érdekeit is igen mélyen sérti. Ezek az okai annak, hogy Ausztria egyes vezetői, élükön Raab kancellárral tapogatózásokat kezdtek az osztrák-magyar viszony megjavítását illetően, illetve a mi tapogatózásainkat ugyanezen cél érdekében nem fogadták merev elutasítással. Távol áll tőlem, hogy azt állítsam, hogy ezen a téren valami egységes véleménnyel állunk szemben az osztrák vezetők részéről. Még Raab saját pártján, az ÖVP-n belül is különböző tendenciák mutatkoznak. Tekintetbe kell azt is venni, hogy a Szocialista Párt jelenlegi vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy az osztrákmagyar viszony kibontakozását hátráltassa. Azt is tekintetbe kell venni, hogy az Egyesült Államok továbbra is a nyugtalanság fészkévé akarja tenni az osztrák-magyar határt. Fenn akarja tartani a feszültséget, mert nagyon jól tudja, hogy egész Közép-Európa területére kihat az osztrák-magyar viszony javulása vagy romlása. Igaz azonban más részről az is, hogy a Szocialista Párt kisebb vezetői nem zárkóznak mereven el az osztrák-magyar viszony javításától. Ezenkívül az osztrák gazdasági körök, már csupán gazdasági szempontból is, általában hívei a kapcsolatok rendezésének. Ismétlem azonban, hogy abban a politikában, amely a kapcsolatok bizonyos mértékű rendezését célozza, a Szovjetunió játssza a döntő szerepet. A Magyarországgal kapcsolatos bizonyos mértékű visszakozás része az osztrák külpolitikában az utóbbi időben részben tapasztalható visszakozásnak. Augusztusban, szeptemberben úgy látszott, hogy Raab betegsége következtében az osztrák vezetők erőteljesen irányt vettek az osztrák-amerikai viszony még szorosabbá tételére, azaz az 1957. október 4-én.
