Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
A Külügyminisztérium leirata Púja Frigyes követhez a magyar-osztrák diplomáciai megbeszélések javasolt napirendjéről Budapest, 1957. május 4. 002098/1/sz. t. 1957. Követ elvtárs fenti számú jelentéseiből arra lehet következtetni, hogy rövidesen sor kerülhet a magyar-osztrák viszonyról folytatandó megbeszélésre Raab kancellár és követ elvtárs között. Úgy véljük, hogy ez a megbeszélés a kapcsolatok alakulására nézve komoly jelentőségű lehet. Amennyiben a kancellár magához kéreti Púja elvtársat, úgy ez alkalommal néhány olyan kérdés felvetése látszik célszerűnek, melyek megoldása bizonyos szempontból Ausztria számára is előnyös és megkönnyíthetjük a két ország közötti kapcsolat normalizálásának újrabeindítását. Az osztrák részről esetleg felhozott provokatív kérdések (mint pl. a határzár újrafelállítása) elől ki kellene térni, annak vitájába bocsátkozni mindenképpen előnytelen lenne. Ezek szem előtt tartásával gondolunk: 1. ) A két ország közötti hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés megkötése, 2. ) Budapest-Bécs közötti repülőjárat újra beindítása, 3. ) Ausztriában lévő kiskorúak hazatelepítése, 4. ) Sport és kulturális kapcsolatok, 5. ) Az Ausztriába került magyar vagyontárgyak visszajuttatási kérdésére. 1.) Hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés Magyarország és Ausztria között igen kívánatos lenne egy több évre szóló kereskedelmi szerződés megkötése, mert ez lehetővé tenné a kölcsönös áruforgalom volumenének rendszeres növelését, kölcsönösen előnyös feltételeket biztosítana az áruforgalom, a fizetési módozatok, a vámügyek vitelének meghatározására. Egy 3-5 évre szóló kereskedelmi szerződés biztos piacot jelentene bizonyos termékek exportja számára kölcsönösségi alapon. Magyarország és Ausztria között már volt a két világháború között kereskedelmi szerződés (1926, és a harmincas évek elején megújították 137 ). Az Anschluss 1938-ban lehetetlenné tette egy további ilyen szerződés megkötését, 1945 után pedig Ausztria megszállása akadályozta az esetleges ilyen vonatkozású tervek megvalósítását. Röviddel az osztrák államszerződés 1955-ben történő megkötése után Magyarországon már foglalkoztak hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés gondolatával Ausztria viszonyában, és előkészületi lépéseket tettek. Ezen előkészületi lépések eredménye volt, hogy 1956 szeptemberében megtartott magyar-osztrák árucsereforgalmi tárgyalásokon a magyar fél felvetette a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés megkötésének gondolatát, amit az osztrák delegáció Kudernatsch úr vezetésével A magyar-osztrák kereskedelmi egyezményt 1922. február 8-án írták alá és az 1421/1923. ME. rendelettel léptették életbe. 1926-ban kereskedelmi pótegyezmény aláírására került sor, melyet az 1926. évi XVIII.tc. hatályosított. (1926. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ellátta Térfy Gyula. Budapest, Franklin Társulat, 1926. 174-215. old.)
