Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
pedig ezek az akciók a semlegesség megsértését jelentik. Nyíltan megmondotta, hogy Ausztria területén a magyar ellenforradalom megsegítésére fegyvereket és embereket csempésztek át Magyarországra. Raab megjegyezte, hogy magyar részről állandóan azzal vádolják Ausztriát, hogy fegyvereket is csempésztek át Ausztrián Magyarországra. Ki van zárva, hogy ez a földön megtörténhetett. A levegőben azonban megtörténhetett, nincs kizárva, Mikojan elvtárs azt válaszolta, hogy légi úton és más úton is szállítottak fegyvereket Ausztria területén keresztül Magyarországra. Raab ezután arról beszélt, hogy Ausztriát komoly próba elé állította a magyar menekültek nem várt hatalmas tömege is. Állandóan ismételgette azonban, hogy osztrák részről mindent megtennének, ő maga is megteszi, a szükséges lépéseket, hogy az osztrák-magyar kapcsolatok javuljanak. Ausztria érdeke az osztrák-magyar kapcsolatok normalizálása. Lapin elvtárs megjegyezte, hogy Mikojan olyan tónusban beszélt a magyarkérdésről az osztrákokkal, hogy éreztesse velük: a magyar-kérdés nem képezi a megbeszélések tárgyát, ö nem azért jött, hogy erről a kérdésről kimerítően beszéljenek és éreztette állandóan (és ki is mondta), hogy az osztrák kormánynak a magyar kormány képviselőivel kell az osztrák-magyar kapcsolatokról beszélnie. Raab vissza-visszatért a magyar-osztrák határnak a magyarok által történő megerősítésére, de Mikojan elvtárs ezt is elhárította, mondván, hogy ezt szintén a két ország képviselőnek kell megtárgyalniuk. Raab megjegyezte, hogy a két ország képviselőinek találkozásából most csak a Kádárkormány húzhatna politikai hasznot. Mikojan elvtárs erre azt válaszolta, hogy megbeszélések nélkül nem lehet továbbjutni, ennek előbb-utóbb be kell következnie. Amikor a kommünikét fogalmazták, osztrák részről — elsősorban a Külügyi Hivatal részéről — azt javasolták, hogy hagyják ki belőle azt a mondatot, hogy Ausztria az összes szomszédállamokkal jó kapcsolatok kiépítésére törekszik. Azt mondották, hogy nekik elég jó a kapcsolatuk Csehszlovákiával. Szóval el akarták kerülni, hogy Magyarország is szerepeljen ebben a mondatban. Mikojan elvtárs azonban határozottan kiállt amellett, hogy vegyék be, hogy Ausztria az összes szomszédállamokkal a jó kapcsolatok kialakítására törekszik. Ezután Raab belevetette ezt a mondatot is a kommünikébe. Raab próbálta felvetni a semleges sáv kérdését is a megbeszélésen, olyan formában, hogy Magyarországot is magában foglalná. Különösen Figl beszélt erről sokat, azonban Mikojan elvtárs ezt a javaslatot azzal intézte el, hogy komolytalannak jellemezte. Ő ezzel szemben nagyon sokat beszélt arról, hogy milyen javaslatokat tett a Szovjetunió, ami a lefegyverzést illeti, s vázolta, hogy ebből a szempontból legelőször a két Németország jöhet tekintetbe. A Szovjetunió javaslatát, amelyet Bulganyin elvtárs MacMillanhoz intézett levelében kifejt, magyarázta az osztrákoknak. Szovjet részről nehezményezték, hogy az osztrákok kitüntették azt az osztrák katonát, aki egy átjövő szovjet katonát lelőtt. 133 Nehezményezték, hogy a Békevilágtanács irodáját kiutasították Bécsből. 134 Raab ezt a két dolgot azzal hárította el magától, hogy ez Helmer műve. Helmer a közismert indokkal, azzal, hogy a 1956. november 23-án Rechnitz/Rohonc térségében két szovjet katona magyar állampolgárok üldözése közben átlépte a határt, ahol az osztrák csendőrök lefegyverezték őket. Amikor az egyik katona menekülni próbált az osztrákok tüzet nyitottak és halálosan megsebesítették. Die Presse 1956. november 25. Az Iroda működésének betiltására 1957 február elsejei hatállyal került sor.
