Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

Mi vetettük fel. A magyar-osztrák sajátosságoknak megfelelően megállapodástervezetet kellene kidolgozni. Ezt a munkát a KKM irányítaná és bevonná az illetékes szerveket. g) együttműködés az államosított iparral; Mi vetettük fel. Pozitíven értékeltük az osztrák államosított iparral eddig kialakult együttműködést. Gatscha is pozitíven értékelte az ipari együttműködést. Kiemelte a gyógyszeripari együttműködést és általában vegyi vonalon lát további lehetőséget. Felvetette a hengerdei együttműködést, továbbá azt, hogy a harmadik piacon való együttműködés előtt nem látnak perspektívát, a korábbi együttműködés nem folytatódik. Együttműködési lehetőséget lát a hajóipar terén is. A III. ötéves terv importszükségleteiről tájékoztatást kért. A KKM feladata lenne olyan együttműködési tervek kidolgozása (legalább néhány területen), amelyeket a delegáció tavasszal magával vihetne. 37. ) A turisztika fejlesztése. Elvi vonatkozásban mindkét részről felvetődött. Kreisky utalt arra, hogy a Magyarországról érkező turisták a rangsorolásban a 3. helyen állanak. Minden 10. magyar állampolgár járt külföldön. Különösen sokat fejlődött a magyar-cseh-szlovák turisztika. A turizmus nemcsak pénzügyi kérdés, jelentős szerepe van a nemzetközi feszültség csökkenésében. A csempészés ellen kellene közös lépéseket tenni. Ezzel kapcsolatban Kreisky ajánlotta az 50-es évek osztrák gyakorlatának megvizsgálását, akkori lépéseik sikeresek voltak a feketekereskedelemmel szemben. Péter elvtárs hangsúlyozta, hogy kiegyenlítődésnek kell végbemenni az áruk és árak területén, ez a csempészés ellen hat, de ez nem megy máról-holnapra. Az OIH

390 feladata lenne, hogy a tavaszi találkozóig idegenforgalmi együttműködési tervet dolgozzon ki. (Vitéz elvtárs átirata Szilágyi

391 elvtárshoz.) 38. ) Kulturális kapcsolataink. Kreisky a plenáris ülésen is felvetette, majd Kádár elvtársnál olyan megjegyzést tett, miszerint magyar részről passzivitást észlelnének a kulturális kapcsolatokat illetően. Közöltük, hogy eddigi tevékenységünkből is tapasztalhatták, mi a kulturális kapcsolatok fejlesztésére törekszünk, ez vonatkozik a jövőre is, és a tárgyalásokon megmutatkozó kisebb kezdeményezőkészségünk mögött az az udvariassági szándékunk állt, hogy először az ő javaslataikat hallgassuk meg. (A kulturális egyezményre vonatkozó tárgyalások keretében kívántuk megvitatni a lehetőségeket, az egyezménykötést azonban az osztrákok nem vetették fel.) Egyes kulturális területeken a következő feladataink vannak: a) kulturális egyezmény; (Lásd: 21. pont.) b) Osztrák Intézet felállítása Budapesten; Weikert felvetette az albizottsági ülésen. Segítséget kért a Budapestre érkező osztrák építész (Lippert) munkájához. Az Intézet felállításával egyetértünk, de előzetesen egyeztetni kell tevékenysége körét. Ez utóbbi vonatkozásában az osztrákok passzívak, arra kell őket szorítanunk, hogy vagy egyezmény keretében vagy azon kívül körülhatároljuk az Osztrák Intézet működési területét. A tervet a KKI

392 dolgozza ki. c) kiállítások; Országos Idegenforgalmi Hivatal Szilágyi Béla Kulturális Kapcsolatok Intézete