Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

társadalmi rendszerű ország esetében, míg ez bekövetkezik. Könnyebb elérni a csehszlovák-magyar viszonylatban, ahol két azonos társadalmi rendszerű ország foglalkozik ezzel a problémával. Ebben a viszonylatban el tudjuk érni hamarosan, hogy az embereknek ne legyen érdekük feketekereskedelmet folytatni. A másik vonalon a megfelelő intézkedések rendszere és megfelelő propaganda segít. Azt kérem, hogy vizsgálják meg, hogyan tudunk olyan közös intézkedéseket hozni, amelyekkel csökkentjük a fekete kereskedelem veszélyét. Említette Kreisky miniszter úr a határviszonyokat. Szeretném őszintén megmondani, hogy nem örülünk annak, hogy kénytelenek vagyunk a műszaki zárat fenntartani. Mi annak örülnénk a legjobban, ha ez teljesen fölösleges lenne, és ha közös erőfeszítéssel a nemzetközi feszültségek további enyhüléséhez eljutunk, akkor ennek a lehetősége is meg lesz. Nem kívánok kritikai megjegyzéseket tenni olyan nyugati országokkal kapcsolatban, amelyekkel Ausztria, semlegessége mellett, baráti kapcsolatokat tart fenn. De szeretném azért, ha Kreisky miniszter úr és osztrák vendégeink is megértenék, hogy nekünk azért Nyugaton nemcsak barátaink vannak, enyhén szólva. Ha együtt tudunk működni minden olyan kérdésben, amely az Ausztria területéről ellenünk irányuló akcióknak a fékentartására irányul, és minden olyan akciónak a fékentartására irányul, amely Magyarországról embereket akar elcsábítani, akkor tovább fog javulni a határainkon a viszony. Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországról a szó igazi értelmében politikai okból senkinek sincs oka menekülni. Tehát az ENSZ menekültügyi alapokmánya értelmében azok, akik illegálisan elhagyják Magyarországot, tulajdonképpen nem számítanak menekülteknek. Ha ezekben a kérdésekben az álláspontunk közelebb tud egymáshoz kerülni, akkor ezeket a határkérdéseket is megértőbben tudjuk kezelni. Szeretnék most arra a néhány konkrét kérdésre röviden kitérni, amelyet Kreisky miniszter úr megemlített: — Ismerjük a követségi épület problémáját és készek vagyunk ennek a kérdésnek az összefüggéseit megvizsgálni és megoldást keresni. — Ami pedig a soproni anyakönyvi és ilyen természetű egyéb okmányok ügyét illeti, annak a megoldásáról készek vagyunk tárgyalni. — Kulturális kapcsolataink fejlesztéséről, rendszeresebbé tételéről propagandaszerveink kapcsolatáról hasonlóan készek vagyunk tárgyalni, ugyanígy hírközlő szerveink kapcsolatáról is. Befejezésül még egyszer szeretném megköszönni Kreisky miniszter úrnak a tájékoztatást, és szeretném újra hangsúlyozni, hogy ennek a 4 országnak a jó együttműködését — Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország — KözépEurópa és az egész világ együttműködése szempontjából nagyon fontosnak tartom. Köszönöm szépen a figyelmet. Dr. Kreisky: Javaslatot tennék, mert nem hiszem, hogy válaszadás várna rám. Bár sok kérdésre szeretnék válaszolni, mégis úgy gondolom a további tárgyalást délutánra kellene halasztani. Technikai jellegű javaslatot tennék: holnap délelőtt az aláírás előtt még egy plenáris ülést tartanánk 12 óra 30 perces kezdettel. Ezen a plenáris ülésen tájékoztatást adnánk a kétoldalú tárgyalásokon elért eredményekről, és az aláírásra kerülő szöveget néznénk meg. — Ma délután 15.45 órakor a szakértők és mi is különböző kérdések megbeszélésére jönnénk össze.