Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

A magyar-osztrák kapcsolatok történetéhez 1956-1964

kapcsolatokról tárgyaltak a Győr-Sopron megyei vezetőkkel. Szeptember 20-án a minisztertanács hozzájárult a vagyonjogi főbizottság 1956-ban megszakadt tárgyalásainak osztrák kezdeményezésre történő folytatásához. Ezzel — noha a megoldásra váró problémakör a korábbiaknál jóval nagyobb lett, mivel napirendre került a potsdami négyhatalmi megállapodás értelmében szovjet tulajdonba került, majd Magyarországnak eladott német (eredetileg osztrák) vagyon és az ún. „új osztrákok", azaz egykori magyar állampolgárok tulajdonának a kérdése — megnyílt a lehetősége az egyik legjelentősebb bilaterális, azaz a nemzetközi viszonyoktól független tehertétel rendezésének.

66 Röviddel később aláírásra került az öt évre szóló kereskedelmi és fizetési egyezmény. A berlini falépítés, majd a kubai rakétaválság nyomán kialakult helyzet láthatóan már nem befolyásolta a magyar külpolitika tájékozódását.

67 Egy 1962-ben (közelebbi időpont megjelölése nélkül) készült összefoglaló, amely „A Magyar Népköztársaság külpolitikája és kapcsolatai a legfontosabb országokkal" címet viselte, nemcsak kedvezően értékelte az ország nemzetközi helyzetét, de a fő célkitűzések között első helyen jelölte meg a kapcsolatok normalizálását Ausztriával, illetve Angliával, Franciaországgal és Olaszországgal, külön is kiemelve még az Osztrák Köztársaságot.

68 Röviddel az előtt, hogy az ENSZ decemberi közgyűlése megszüntette Leslie Munro ENSZ-megbízott mandátumát a „magyar kérdés" vizsgálatára, Kádár János az MSZMP VIII. kongresszusán megállapította: Ausztriával jó szomszédi kapcsolatok kialakítására törekszenek, hasznos együttműködés lehetséges a két ország között, miután érdekeik nem ütköznek.

69 1963 folyamán a határegyezmények aláírása és a vagyonjogi megállapodás körüli huzavona változatlanul akadályozta a formális összebékülést, bár Pittermann alkancellár mint az államosított ipar felügyeletét ellátó kormánytag és Bock kereskedelmi miniszter üzletemberek élén májusban Budapestre látogatott a nemzetközi vásár megnyitására. Kreisky külügyminiszter bukaresti és szófiai látogatásai, a korábbi lengyelországi utakat követően, megerősítették az osztrák külpolitika általa fémjelzett vonalának a folytatását. Nem kevésbé jelzés értékű volt Drimmel oktatási miniszter addig egyértelműen elutasító magatartásának enyhülése, amelynek a Collegium Hungaricum új épülete megnyitó ünnepségére Bécsbe utazott Bognár Józseffel történt beszélgetésen adta tanújelét. Az 1963 októberi magyar-osztrák labdarúgó-mérkőzés körüli huzavona és a Politikai Bizottság ülésén ezzel kapcsolatban elhangzottak: mesterséges hisztériakeltés egy jelentéktelen ügyben — vagy a vagyonjogi megállapodás dolgában Kreisky és Sulyok Béla pénzügyminiszter-helyettes között kirobbant konfliktus látszólag a helyzet törékenységére utaltak.

70 Kádárnak a labdarúgó-mérkőzés szünetében Koller követnek tett megjegyzése, illetve Sulyok lecserélése a magyar delegáció élén azonban azt mutatta, 1 MOL XIX-A-83-b-3269. A bécsi szovjet nagykövet 1962 októberi értékelése szerint „az osztrákok a legfontosabb kérdésnek tartják a vagyonjogi kérdések lezárását szocialista szomszédaikkal és azt hangoztatják, hogy e kérdések sikeres megoldása elő fogja segíteni a további kérdések rendezését is." Sebes István követ jelentése: MOL XIX-J-l-j Ausztria 5/f KüM 003052/1/1962 (23. doboz). \ Vö. Fülöp M.-Sipos P. i.m. 433. old. 1 MOL M-KS 288. f. 32/1962/16. ő. e. 92-104. lap. ' A Magyar Szocialista Párt VIII. kongresszusának jegyzőkönyve 1962. november 20-24. Budapest, Kossuth k. 1963. 23. old. 1 Lásd a 60-62. sz. iratokat.