Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
nélkülözött világos koncepció a vagyonjogi kérdések megoldására részünkről a közeljövőben megszületik. A vagyonjogi tárgyalások eredménytelensége kihatott a magyar-osztrák kapcsolatokra egyéb tekintetben is. A 'brugenlandi kormány úgy érezte, hogy a kettős birtokosok ügyében cserbenhagytuk őket és ezért megszakította a velürfk ''v'atő kapcsolatot. •A Kreisky-Sulyok-tárgyalások nemcsak, hogy eredménytelenül végződtek, hanem megrontották a légkört a két ország között', miután a beszélgetés során Kreisky fenyegető jellegű kijelentéseket tett a két ország jövőbeli kapcsolataira vonatkozólag. 324 A KüM képviselői részben a vagyonjogi ügyből kifolyólag nem jelentek meg a Collegium Hungaricum megnyitó ünnepségén. Ennek ellenére olyan törekvések is jelentkeznek, hogy kiutat keressenek a zsákutcába került vagyonjogi tárgyalásokból (Bielka, Halusa, Backes beszélgetései.) A Sulyok-látogatás és a vagyonjogi tárgyalások kudarca után kérdésessé vált, hogy ilyen körülmények között a megromlott légkörben célszerű-e Péter et. hivatalos látogatása Bécsben Kreisky korábbi meghívására. Valóban meg kellett fontolni, vajon haszonnal járhat-e a megromlott légkörben a látogatás realizálása. Ezért egyet lehet érteni azzal a döntéssel, hogy a látogatást későbbi időpontra helyes halasztani. (A KüM belekeverte a látogatás elhalasztásának indokolásába Maier sportújságíró ügyét, akinek kezdetben nem adtak vízumot a magyar-osztrák labdarúgó mérkőzésre. Véleményem szerint a két ügynek egymáshoz semmi köze nincs. A november 4-én kelt 007215 sz. t. rendelet 325 önkritikusan megállapítja, hogy a KüM nem kendőzheti el saját hibáit, az üggyel kapcsolatban komoly hibákat követett el. A Követség a maga részéről józan, ésszerű, reális javaslatokat tett, de ezeket a KüM figyelmen kívül hagyta.) Azonban véleményem szerint nem volt helyes a látogatás időpontját összekapcsolni a vagyonjogi megállapodás aláírásával. Az osztrákok régtől fogva hangoztatják, hogy a magyarosztrák viszony megjavulásának előfeltétele a vagyonjogi ügyekben való megegyezés. Ezt mi állandóan visszautasítottuk és a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy számos területen jelentősen fejleszteni lehetett a kapcsolatokat, bár a vagyonjogi kérdésben nem került sor megegyezésre. Most olyan látszat keletkezett, mintha az osztrák álláspontot tettük volna magunkévá, és a két ország viszonya teljes normalizálásának, a két külügyminiszter találkozásának előfeltétele lenne a vagyonjogi ügyek rendezése. Kérdéses az is, nem lett volna-e helyesebb itt Bécsben Kreiskynek átadni az üzenetet a találkozó elmaradásáról, minthogy rajtunk keresztül történt Péter elvtárs meghívása, és ki lehetett volna használni az alkalmat Kreisky álláspontja megismerésére. Véleményem szerint a külügyminiszteri találkozó bizonytalan időre elhalasztódott, és nem hiszem, hogy erre a közeljövőben sor kerülne, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a vagyonjogi kérdésekben nem nagyon van kilátás gyors megegyezésre, még kevésbé a megállapodás belátható időn belül való aláírására. A határügyi egyezmények aláírására tett javaslatunkra az osztrákok még nem adtak választ. Pozitív válaszra valószínűleg csak akkor számíthatunk, ha az osztrákok kiutat keresve a jelenleg megrekedt magyar-osztrák kapcsolatokból a határügyi egyezmények aláírását használnák Lásd a 60. sz. iratot. Az iratot nem sikerült megtalálni.
