Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
fel, hogy közeledési készségüknek tanújelét adják. Valószínűbb, hogy a határügyi egyezmények aláírása egyelőre lekerül a napirendről. A KüM ugyan feladatul tűzi ki, az Irányelvekben, hogy a határszerződések ratifikálását „ki kell kényszeríteni". Minthogy a módszereket az irányelv nem jelöli meg, nem tudom, hogy lehet azt végrehajtani. így ezekben a magyar-osztrák viszonyt lényegesen érintő kérdésekben inkább alkalmazni lehet a KüM Irányelv-tervezetében Ausztriára vonatkozólag ajánlott „kivárási politikát". A gazdasági kapcsolataink ebben az évben jól alakultak, és valószínűleg a kereskedelmi forgalom túl fogja szárnyalni a múlt évit, ami újabb rekorderedményt jelent. Incze külkereskedelmi miniszter látogatása, a Tordai 326 főosztályvezető, majd a Borovszki 327 miniszterhelyettes által vezetett delegációk megbeszélései valamivel előbbre vitték a két ország közötti műszaki együttműködés és munkamegosztás ügyét. Baczoni miniszterhelyettes látogatása 328 az őszi bécsi vásáron, itteni megbeszélései a gazdasági miniszterekkel és a kereskedelmi kamarával hasznosak voltak és előkészítették szeptember végén lefolytatott kereskedelmi tárgyalásokat. Ezeken a tárgyalásokon nagy viták után sikerült valamelyest emelni a két ország közötti áruforgalom volumenét. Néhány hónap múlva a külkereskedelmi kirendeltséget úgy tájékoztatták a külkereskedelmi minisztérium illetékesei, hogy nincs biztosítva a jövő évi árualap egy része, és mezőgazdasági termékekből mintegy 3 millió dollár az ásványolaj termékekből szintén ugyanolyan összegű kiesés várható. Ez azt jelentené, hogy az 1956 óta jól fejlődő kereskedelmi kapcsolataink jelentős mértékben visszaesnének. Ha az exportunk csökken, akkor vásárolni is kevesebbet tudunk. A kereskedelmi forgalom csökkenése kihat politikai kapcsolatainkra is. Az osztrák újságok egy része máris támadást intézett a keleti kereskedelem fejlesztése ellen, miután a Szovjetunió is az ismert okok miatt jelentős mértékben csökkentette kereskedelmét Ausztriával. Ha az osztrák piacról bizonyos számunkra fontos cikkekben kiszorulunk, mert nem vagyunk képesek szállítani árualap hiány miatt, ez a következő évekre is kihathat. Az illetékes szerveknek nagyon gondosan meg kellene vizsgálni ezt a helyzetet, mielőtt végleges döntést hoznak. A kulturális kapcsolatainkról azt állapíthatjuk meg, hogy továbbra is fejlődőben vannak, s ami lényeges változás a múlttal szemben, a közoktatásügyi miniszter, Drimmel kiállt a kapcsolatok erősítése mellett. A közoktatásügyi minisztérium jóindulatú magatartása elősegítette, hogy a Collegium Hungaricum megnyitása és munkájának megindítása viszonylag zökkenőmentesen történt, és az osztrák kulturális intézmények és személyiségek érdeklődést tanúsítanak a CH tevékenysége iránt. A CH első rendezvényei jól sikerültek. A további működése nagymértékben függ attól, milyen támogatást kap az illetékes hazai szervektől, hogy az eléje tűzött feladatokat megoldja. (A CH problémáiról az előző futárban részletes jelentés ment.) Hasonlóképpen az egyéb területen folytatott kulturális tevékenység (a követség és az osztrák szervek közös rendezvényei, impresszáriós szereplések) egyelőre nagymértékben attól függ, mennyire mozgékonyak hazai szerveink az adódó lehetőségek kihasználásában, amelyek még távolról sincsenek kimerítve. Valószínűleg az osztrákok a jövőben sem fognak komoly akadályokat Tordai Jenő — Külkereskedelmi Minisztérium Borovszky Ambrus. A küldöttség 1963. november 5-12. között járt Ausztriában s tárgyalt az állami iparral történő együttműködéssel. Baczoni Jenő 1963. szeptember 8-án járt Bécsben, ahol fogadta őt Bock kereskedelmi miniszter.
