Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

hangsúlyozta, ő jól tudja, hogy Mindszenty mennyire makacs és reakciós, de mivel a magyar-osztrák kapcsolatokban a közvélemény ennek a kérdésnek ilyen nagy szerepet tulajdonít, ő Kőnig bíborossal együtt mindent meg akar tenni, hogy elősegítsék a kérdés rendezését. Kőnig bíboros a közeljövőben még egy kísérletet akar tenni, hogy beszéljen Mindszentyvel. A beszélgetés folyamán Kreisky külügyminiszter rendkívül dicsérőleg emlékezett meg Kőnig bíborosról. Egy fél mondattal kitért arra is, hogy Casaroli szerinte kissé túl merev vol,t és Kőnig bíboros előnye éppen az, hogy önállóbb tárgyalófél. Ezután tovább dicsérte még Kőnig bíboros rátermettségét, mire Biró elvtárs tréfásan megjegyezte, hogy „talán cseréljünk kardinálisokat". Kreisky erre azt válaszolta; sajnos lényegében ez fog történni, mert Kőnig a zsinat után előreláthatólag kúriai kardinális lesz, utóda előreláthatólag Jachim, aki kifejezetten reakciós pap. Ez azért is érinti súlyosan a baloldalt, mert Kőniggel jó volt a kapcsolat, de Kőnig kisebbségben van a katolikus egyház vezetőségén belül. A magyar-osztrák kapcsolatok egyes kérdései A továbbiakban Kreisky rátért a magyar-osztrák kapcsolatokra és arról beszélt, milyen kedvező lenne részére, ha a közvélemény előtt arra hivatkozhatna, hogy olyan vagyonjogi megállapodást kötöttek Magyarországgal, amely 6 ezer burgenlandi paraszt számára előnyös. Biró elvtárs válaszában kifejtette, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok javulása mellett vagyunk, de ő kevésbé pesszimista, mint Kreisky és úgy látja, hogy a közelmúltban számos téren előrehaladást lehetett elérni anélkül, hogy ezt akár a Mindszenty-kérdés rendezéséhez, akár a vagyonjogi megállapodáshoz kötötték volna, így pl. a magyar-osztrák hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötése vagy az éppen a napokban sikeresen lezajlott vízügyi tárgyalások, valamint a határügyi egyezmény szövegében történt megállapodás mutatják, hogy kölcsönös készség esetén lépésenként előre lehet menni. Ugyanakkor nem vezet előre, ha kapcsolatunk javítását olyan kérdésekkel kötjük össze, mint amilyen a Mindszenty-kérdés. A határügyi egyezmény magyar részről aláírásra készen áll, mint azt Baumann és Gödel követeknek már jeleztük. Várjuk az osztrák fél válaszát az időpontra és az aláírás szintjére vonatkozólag. Biró elvtárs kifejtette még, hogy a közvéleményt illetően is kevésbé pesszimista, mint Kreisky, mert nekünk az a tapasztalatunk, hogy az osztrák közvélemény általában barátságos Magyarországgal szemben. Az a tény, hogy ebben az évben ilyen sokan jártak Magyarországon is nyilván hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény reálisabb képet kapjon a magyarországi helyzetről. Ez a változás bizonyos mértékben a sajtóban is tapasztalható már, és amint Kreisky is tudja, Schulmeister, a Die Presse főszerkesztője 3 vezércikkben is állást foglalt az utóbbi időben a magyar-osztrák kapcsolatok javítása mellett. Kreisky erre azzal reagált, hogy ezeket a cikkeket ő inspiráltai szerinte a Die Presse külpolitikai állásfoglalásait, kivéve a tiroli kérdést, melyben önálló állásfoglalása van a lapnak, általában összeegyezteti vele. Ő ezeket a cikkeket éppen azért inspirálta, mert elő akarta segíteni, hogy a közvélemény megértse a kapcsolatok rendezésének szükségességét. Sajnos olyan jelentései vannak, hogy Budapesten nem mindeni osztja ezt