Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

az állásfoglalást. A jelentések szerint van Budapesten olyan álláspont, hogy Ausztria kis ország és sokkal fontosabb a nagy országokkal fennálló kapcsolat rendezése. Biró elvtárs erre azt válaszolta, hogy ezek a jelentések nyilvánvalóan pontatlanok, és a magyar külpolitikának ausztriai viszonylatában továbbra is az az alapelve, amit Kádár miniszterelnök az MSZMP VIII. kongresszusán tartott beszámolójában erről kifejtett. Biró elvtárs, mivel Kreisky nyilvánvalóan Koller

304 jelentéseire célzott, ismét hangsúlyozta, hogy ha Kreiskynek olyan jelentései vannak, amelyek más magyar állásfoglalásról számolnak be, akkor azok pontatlanok. Kreisky a továbbiakban hangsúlyozta, hogy nem akarja összekötni a magyarosztrák kapcsolatok javítását a Mindszenty-kérdéssel, és csak azért beszélt erről, hogy kifejtse, milyen kedvező hatása lenne a kérdés rendezésének az osztrák közvéleményre. Ő október közepén jön vissza New Yorkból és azt javasolja, hogy október közepén vagy november második felében Bécsben külügyminiszteri szinten kerüljön sor a határegyezmény aláírására. Egyben alá lehetne írni egy jegyzőkönyvet a vagyonjogi részmegegyezésről, melynek keretében a burgenlandi parasztok kártalanítása történne az egyik oldalon és ennek fejében magyar követelések teljesítése a másik oldalon. A későbbiekben azután sor kerülhet a külképviseletek nagykövetségi rangra való emelése is. Biró elvtárs azt válaszolta, csak akkor van gyakorlati értelme annak, hogy ő Budapesten referáljon Kreisky azon készségéről, hogy külügyminiszteri szinten történjék a határügyi egyezmény aláírása, ha ezt nem kötik össze a vagyonjogi jegyzőkönyv aláírásával. Nem volna helyes elébe vágni a vagyonjogi megbeszéléseknek, és a vagyonjogi megbeszélések megkezdése előtt feltételekhez kötni a határügyi egyezmény külügyminiszteri szinten történő aláírását. Kreisky erre hangsúlyozta, hogy nem gondolt feltételre és nincs is szó arról. Csak arra gondolt, hogy üdvözölné, ha egyszerre kerülhetne sor a két okmány aláírására de részéről egyedül is kész aláírni a határügyi egyezményt. Biró elvtárs erre megemlítette, hogy Gödel és Baumann követek bizonyára referáltak Kreisky külügyminiszternek arról, hogy Magyarországon foglalkozunk Kreisky meghívásának gondolatával. Kreisky erre azt felelte, hogy budapesti látogatására következő lépésként kerülhetne sor olyan formában, hogy akkor viszonozza Péter elvtárs bécsi látogatását. Ausztria és a Közös Piac A megbeszélés további részében Biró elvtárs megkérdezte Kreiskytől, mi a véleménye azokról az Ausztriában folyó vitákról, hogy a Közös Piaccal való társulás milyen formában történjék meg. Megkérdezte azt is, mi a véleménye azokról a Die Presseben megjelent állásfoglalásokrólk, melyek szerint az EFTA-tagság melletti kitartás lehetetlenné teszi a megállapodást a Közös Piaccal. Kreisky válaszában először hangsúlyozta, hogy az EFTA-ból való kilépésre a Minisztertanács előzetes döntésére lenne szükség, és mivel az SPÖ ehhez nem járulna hozzá, ez a jelenlegi helyzetben nem valósítható meg. A tárgyalások Brüsszelben októberben folytatódnak, de nem valószínű, Simon Koller, budapesti osztrák követ