Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
burzsoázia tudatában van annak, hogy a szocialista országokkal való kereskedelem biztos, válságmentes piacot jelent, és a konjuktúra esetleges hanyatlása esetén ennek jelentősége még növekedni fog; végül pedig a szocialista országokkal való kereskedelem kibővítésének további nagy lehetőségei állnak fenn. A gazdasági kapcsolatok növekedése a szocialista országokkal maga után vonja, elkerülhetetlenné teszi az egyéb kapcsolatok fejlesztését, a politika, a kultúra, a társadalmi élet területein. 2. ) Az osztrák burzsoázia a szocialista országok irányában a nyugati világ részéről egy számára speciálisan kiosztott feladatot is ellát, ez pedig a szomszédos szocialista országok belső rendjének fellazítása. Hogy ezt a feladatot Ausztria eredményesen teljesíteni tudja, ahhoz szükséges a kapcsolatok bizonyos fajtájú és mérvű fejlesztése. Amikor Olah, a szakszervezeti szövetség elnöke ez év elején visszatért amerikai útjáról — ahol több mint három hétig tartózkodott az amerikai külügyminisztérium és a szakszervezetek meghívására — a következő módon vázolta az Ausztriára háruló feladatot: „Nagy megértést tanúsítottak az Egyesült Államokban a kelet- és nyugat választóvonalán fekvő Ausztria helyzete iránt. Értékesnek tartják Ausztria közvetítő szerepét, nem annyira a politikai közvetítő értelmében, hanem inkább, mint a kulturális és emberi kapcsolatok közvetítését, különösen Ausztria szomszédaihoz. Az Egyesült Államokban nem kívánnak semmiféle olyan elzárkózást, mely valamiféle vasfüggönyt jelentene, hanem örülnek annak, hogy fennáll kelet és nyugat között bizonyos nyílás, amelyen keresztül az emberi kapcsolatok fenntarthatók." Kreisky külügyminiszter hasonlóképpen nyilatkozott az ez év elején finnországi látogatása alkalmából Helsinkiben tartott előadásán. 279 Kijelentette, hogy a szomszédos országokkal Ausztria azért tud jó kapcsolatokat fenntartani, mert ezek az országok nem néznek olyan gyanakvással a semleges Ausztriára, mint azokra az országokra, amelyek valamelyik katonai blokkhoz tartoznak. 3. ) Az osztrák hivatalos köröknek a szocialista országokkal való kapcsolatának kialakítására jelentős befolyást gyakorol az a tény, hogy az osztrák társadalom túlnyomó többsége, még a burzsoázia egyes körei is a béke fenntartását és az osztrák semlegesség és önállóság megőrzését óhajtják. A dolgozó tömegek és a burzsoázia bizonyos csoportjának eme kívánsága kényszeríti a pártok vezetőit arra, hogyha nem is mindig őszintén, gyakran csupán a tömegek rokonszenve megnyeréséért vagy választási jelszóként a semlegesség mellett foglalnak állást. De maga ez a tény önmagában mutatja, hogy milyen mélyen gyökerezik a tömegek békevágya, milyen forrón óhajtják a semlegesség fenntartását, s ezzel az állásfoglalásukkal a politikai vezetőknek számolniuk kell, ha népszerűséget akarnak szerezni. Számolni kell azzal is, hogy a dolgozók körében, elsősorban a munkásosztály soraiban van rokonszenv vagy legalábbis jóindulatú érdeklődés a szomszédos szocialista országok, illetve a Szovjetunió iránt. A szocialista országok iránti barátságosabb nyilatkozatoknak részben a fenti körülményekben van a magyarázata, részben pedig az osztrák uralkodó köröknek azt a törekvését mutatja, hogy a Nyugat felé tett tényleges közeledés és szorosabb együttműködést szolgáló lépéseikért joggal bizalmatlan szocialista országokat barátságos nyilatkozatokkal nyugtatgassák. Kreisky 1961. december 8-11. között tett látogatást Finnországban.
