Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Bár az osztrák burzsoázia semlegességi státuszára támaszkodva külpolitikailag különböző manővereket hajt végre, azonban ez a manőverezés mindig bizonyos határokon belül marad. Alapjában véve azt az irányvonalat követi, hogy barátság és minden oldalú szoros együttműködés a nyugati országokkal, míg a szocialista országokkal legfeljebb a jó normális kapcsolatok kialakításáig jutnak el. A Magyarországgal való kapcsolatokat is általában a fenti tényezők határozzák meg, de itt külön számításba kell venni Ausztria ellenséges magatartását az ellenforradalom alatt és után, amelyet még nem teljesen számoltak fel. Ezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban is a két ország kapcsolatai, ha lassan is, de tovább fejlődtek. A hivatalos politikai kapcsolatok fejlesztése szempontjából legnagyobb jelentősége a határegyezmények megkötését szolgáló tárgyalásoknak volt. Az egy évvel ezelőtti, 1961. január 10-i követi jelentés teljesen reálisan értékeli a határtárgyalások jelentőségét. Miután rámutatott arra, hogy az osztrák kormány pozitív válasza a határegyezmények megkötésére még nem jelenti azt, hogy valóban rövid időn belül leülnek tárgyalni, és ha mégis tárgyalásokra kerül sor, kérdéses, hogy őszintén meg akarnak-e velünk egyezni vagy esetleg teljesíthetetlen feltételekhez kötik a megállapodás megkötését — azután megállapítottuk: „Amennyiben minden akadály, illetve gáncsoskodás ellenére sikerülne megállapodásra jutni a határügyekben, az mindenképpen előmozdítaná a légkör megjavulását és a további közeledés, valamint megállapodások előtt megnyitná, illetve megkönnyíthetné az utat. A határegyezmény megkötése tehát komoly jelentőséggel bírna a két ország kapcsolatai szempontjából". 280 Ezt a reális értékelést a határtárgyalások menete és kimenetele teljesen igazolta. Természetesen ma még nem lehet teljes biztonsággal előre megmondani, hogy a határegyezmények aláírásra és utána ratifikálásra kerülnek-e, de a tárgyalásoknak már eddigi eredménye, hogy a légkört valamennyire tovább javította és hozzájárult ahhoz, hogy a határincidensek és az ezekhez kapcsolódó uszító propaganda valamelyest csökkenjenek. Az osztrákok jelenleg azt a taktikát követik, hogy elintézettnek, formális aktusnak tekintik a határegyezmények ratifikálását, és azt hangoztat)ák, hogy tovább kell menni a két ország kapcsolatainak megjavításánál, mert a határegyezményekben történt megállapodások olyan légkört teremtettek, amelyek lehetővé teszik vezető személyiségek Magyarországra való látogatását, illetve megkönnyítik újabb egyezmények megkötését. Véleményünk szerint függetlenül attól, hogy az osztrákokat fent kifejtett taktikájukban milyen hátsó gondolatok vezetik, a mi részünkről egy bátran kezdeményező, a jelenlegi helyzetet helyesen kihasználó, aktív diplomáciai tevékenységet kell folytatni, amely tekintetbe veszi Ausztria jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetét. Arra kell törekednünk, hogy Ausztriában a semlegesség megőrzését és a szocialista országokkal való viszony megjavítását kívánó irányzatokat erősítsük, ugyanakkor a semlegesség felszámolására törekvő erők tevékenységét megnehezítsük és célkitűzéseik realizálását hátráltassuk, illetve meghiúsítsuk. A legközelebbi időszakban a legfőbb feladatokat az alábbiakban lehetne körvonalazni: Lásd az 51. sz. iratot.
